Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
3. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Egy néptanító életének fő állomásai. - Szakály Dezső (1903-1979) -.
dőket is el kellett látnia, továbbá minden vasárnap prédikálnia, délután pedig imádkozással könyörgést kellett tartania a templomban. Akaiiban Lelkészi Hivatal nem volt. Jónás Lajos evangélikus lelkész írta a róla kiállított Működési Bizonyítványban: „Ügyes tanító, jó kántor, kifogástalan magaviseletű fiatalember, aki bármely iskolában megállja a helyét, s bármely iskolát szép tehetségével és buzgalmával magas színvonalra emeli. " 12 A kis létszámú közösség és gyülekezet, a megvont állami támogatás miatt, nagy nehézségek árán tudta a tanítói javadalmakat biztosítani, ezért fájó szívvel, de jelentkezett az alsósági gyülekezet pályázati felhívására. Koczor Márton igazgató-tanító 45 évi hűséges szolgálat után 1925-ben nyugállományba vonidt. A Tanügyi Közlönyben meghirdetett pályázatra 16an jelentkeztek 13 közülük hatot hallgattak meg, de az 1925. november 25-én megtartott választási közgyűlésre már csak Szakály Dezső akali és Búzás Imre tényői tanítót hívták meg. A választáson sokat számított a jelölt megjelenése, énektudása, orgonajátéka. Az sem volt közömbös, ki milyen pártfogókat tudott szerezni a gyülekezeten belül. A bemutatkozás a költői tehetséggel megáldott Szakály Dezsőnek sikerült jobban. A 173 éivényes szavazatból 114-en rá, 59-en Búzás Imrére voksoltak. A választás eredménye 15 nap elteltével vált érvényessé, addig lehetett felszólalással élni. Ilyen nem volt. ÚJ KÖRNYEZETBEN Alsóság sok vonatkozásában volt más, mint Akaii vagy Iharosberény. Néhány évtizeddel korábban a főként lóvásárairól híres mezőváros lélekszámban megelőzte Kiscellt. Hegytörvény által szabályozott híres bortermőhely évszázadok óta. Szakály Dezső ideérkezésekor a hegy már erősen magán viselte a bányászat nyomait, de a hegy alakjának egy jelentős érintetlen részét még szemlélhette a korabeli tulajdonviszonyokkal együtt. Egyik oldalon tapasztalhatta a természetvédők - élükön Herceg Ferenc író - hegymentő törekvéseit, másfelől a bányavezetés ideérkezésének évében 55 db, kétlakásos épületet adott át, így jött létre a bányatelep, éppen az intenzívebb kitermelés érdekében. A gyülekezet lélekszáma 100 év alatt megduplázódott, 1930-ban 1211 evangélikus élt itt. A létszám folyamatos növekedése indokolta, hogy a nemesdömölki gyülekezettől - mint leánygyülekezet - leváljanak, önálló gyülekezetet alkossanak. Tervek voltak az iskola felújítására, bővítésére és egy harmadik tanítói állás létrehozására. Előbbi 1926-ban, utóbbi 1929-ben, a gyülekezet önállósulása pedig 1931-ben valósult meg. A fiatal tanítónak bőven jutott feladat. Hivatali elődei közül többen felhívták magukra a kutatók figyelmét a tanítás mellett végzett egyéb tevékenységükkel. Nagy János evangélikus rektor 1 * az 1830-as években jegyzője volt a Sági Hegyközségnek is. A tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokról fel63
