Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
3. szám - Komjáthy Kálmán: A holokauszt 60. évfordulóján. - Képek a körmendi zsidóság életéből -
A mind jobban terjedő antiszemitizmus hullámai hazánkat és városunkat is elérték. Uszító filmek, énekek, plakátok hatására, számos esetben került sor az addig köztiszteletben álló zsidó személyek bántalmazására. Mindezek betetőzésére létre hozták a gettót, amelynek helyét a leginkább zsidók lakta városrészen - Széchenyi u., a Dienes Lajos u. és a Rábamellék u. határolta területen -jelölték ki. A gettó kerítésein belül keresztények csak hivatalos ügyben és hivatalos időben tartózkodhattak. A zsidóság számára előírták a sárga csillag kötelező viselését ruházatuk bal oldalán, amelyet eltakarni szigorúan tilos volt. A gettón belüliek élelmezését saját maguk oldották meg, csak a kijelölt személyek hagyhatták el a zárt területért, a kinti, felügyelet mellett történő bevásárlásra. A gettót nyilas- és csendőr őrség őrizte, míg 1944. június 19-én a zsidókérdés Körmenden „megoldódott". Megoldódott?! De hogyan? Csecsemőt, aggastyánt egyaránt sorbaállítottak, akik a legszükségesebb holmikból kis csomagot készítettek és megindult a szomorú menet. Jobbról és balról fegyveres kísérők között, az egykori zsinagóga elől a főtér nyugati oldalán, Vida József utcán át a Thököly utcán, az állomás felé. A bámulok, sok esetben gúnyolódok sorfala között kísérték az állomás raktárépületei elé. Ott vállak sorsukra, a bevagonírozásra. A körmendi zsidók a szombathelyi gettóba kerültek. : * Június 29-től az egykori Mayer-féle gépgyár telephelyére zsúfolták össze a megyeszékhely, Könnend, Kőszeg, Szentgotthárd és Vasvár, illetve a Sopron vármegyei Beled zsidóit,* majd július 3-4-én marhavagonokból álló szerelvényekben innen deportálták őket. 5 Városunk zsidó lakosságának 85%-a pusztult el a haláltáborokban, 208 ártatlan lélek német és orosz fogságban. A sors torz fintora volt, hogy muszosok (munkaszolgálatosok) közül, ha sok szenvedés árán is, de hazajöttek néhányan. Ma élő fiatalok erről keveset tudnak, mit jelentett muszosnak lenni, a front első vonalában futóárkot ásni, golyózáporban löveget húzni, aknát keresni, fel nem robban bombákat kiásni és szétszerelni, hatástalanítani. JEGYZETEK Szántóné Balázs Edit: A körmendi zsidóság és hitközségének története. In: Bnndics Antal et al.: A körmendiegyházközségek és hitközségek története. Körmend, 1993. (továbbiakban: Balázs, 1993.) 481-581. p. (Körmendi füzetek) A körmendi református gyülekezet évkönyve 1930-1931. évre. Szerk. Fülöp József. Körmend, 1931. 8. p. Források a szombathelyi gettó történetéhez, 1944. április 15-1944. július 30. Összeáll. Mayer László. Szombathely, 1994. 325-338. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 7.) Katona Attila: A zsidókérdés közigazgatási megoldása Szombathelyen. In: Baljós a menny felettem. Vallomások a szombathelyi zsidóságról és a soáról. Sajtó alá rend., szerk., a jegyzeteket és a bev. írta Balázs Edit, Katona Attila. Szombathely, 2001. 263. p. 5 Balázs, 1993. 513. p. 16
