Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

3. szám - Gál József: „Lapunk czíme lapunk programja" - 100 éve jelent meg az első hazai gyermekvédelmi folyóirat Szombathelyen -

De nemcsak észrevette, hanem megoldást is próbált keresni a „nyomor tanyáin" tengődő gyermekek és szüleik sorsának enyhítésére. 1915-től a témák között megjelent a háború és a gyermek, a háború árvái, jövendő sorsuk. Szinte minden szám tartalmazott olyan értekezést a korszak pusztító népbetegségéről, a tuberkulózisról, amely kitüntetetten a védekezés módozatait mutatta be otthon és az iskolában. Több alkalommal is bemutatta a Magyarországon elsőként szervezett erdei iskola tevékenységét, hasznosságát. Ezt az iskolát - német minta alapján - a folyóirat egyik szerkesztője Gerlits Sándor árvaházi igazgató szervezte meg 1908-ban. 1912 júniusában fényképekkel illusztrálva ismertette az első hazai gyemiekszanatóriumot, a balatonalmádit. Az első számoktól kezdődően praktikus egészségnevelési tanácsokat is adott. Az első néhány számban még Asszony! megszólítással, kissé parancsoló hangvétellel figyelmeztetett. Például: Asszony! Három percig forrald a tejet (hogy a kórokozók elpusztuljanak.) Adj több pelenkát a gyermek alá! Nyisd ki az ajtót és engedd ki a gyereket (ti. a szabad levegőre)! Ne adj gyümölcsöt a szopós gyereknek! Ne válaszd el a szopós gyereket forró nyáridőben! Ne főzz mákfejet a gyerek tejébe! Ne mosd meg az újszülött szemét! Ötleteket, javaslatokat később is rendszeresen közöltek a szerkesztők, a hangnem azonban visszafogottabb lett. E témakörben olvasható néhány írás: a csecsemő mesterséges táplálása, fogzási betegségek, a gyermek étvágytalansága, az ideges eredetű fejfájás, a fölösleges korholás, a szoros ruha káros hatása, a megfelelő fekhely elkészítése. És nem szűntek meg szót emelni a gyermeki dohányzás és alkoholizmus ellen. Olvashattak az érdeklődők olyan problémákról is, mint a balkezesség, a jóképességű gyerekek írás-nehézségei. Az amerikai koedukációs nevelésről szóló tájékoztató után a hazai tapasztalatokat is bemutatta. Nagy szó volt ez 1913-ban! Fontosnak tartotta a megfelelő játszóterek kialakítását, a népiskolák tűzbiztonságát. A gyermekek öntevékenységével 1914-ben két írás is foglalkozott. Beszámolt a fiatal lányoknak rendezett csecsemőápolási tanfolyamok tapasztalatairól, az 1910. évi ingyentej akcióról. Javasolta, hogy a szoptatós gyárimunkás anyáknak alakítsanak ki az üzemben olyan helyet, ahol táplálhatják csecsemőiket. Az 1910-es évek elejétől rendszeressé váltak a vidéki városokban is a filmvetítések. Természetesen elmondták véleményüket arról is, hogy el engedjék-e a szülők a gyere keket a moziba vagy sem. Fontosnak tartotta a ponyvairodalom megfékezésére tett erőfeszítéseket. A szemlézés folytatható az erkölcsi nevelés körében megjelentetett írásokkal, az iparostanoncok és tanonclányok védelmével, az érzékszervi és értelmi fogyatékosok, továbbá az epilepsziások oktatásával, nevelésével, a beszédjavító tanfolyamok használatával. Az utolsó számban a tehetséges gyerekek problémáival, a gyerekek és i'ijra csak az alkohol, valamint az erdei iskolák szerepével is foglalkoztak. Állandó rovatukban hírt adtak az egyesületi élet eseményeiről, szakirodalmat ajánlottak. A cikkek szerzői gárdáját orvosok, pedagógusok alkották. Az írások egy részét különböző szakfolyóiratokból vették át. 6