Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Simola Ferenc: „Alkotni, tereinteni kell". Éhen Gyula emlékezete

nyéket. Mennyit elolvasott közültik és milyen jól eligazodik a sok száz rövidebb-hosszabb írás között! Nem hiszem, hogy lenne valaki, aki teljesebb jegyzéket tudna összeállítani Kincs István leírásaiból, mint Grozdits Károly! Milyen jó lett volna a könyvében, annak végére ezt is elhelyezni megjelenési helyükkel együtt, ami szintén érdekes adalék! Sokkal érdemesebb feladat lett volna, mint a novellák, regények tartalmának megírásával teletűzdelni könyvét. Olyan ez a tanulmány, mint a vert csipke. A csipkeverő kezében tartja a csipkeverő fiacskákat, amelyekről bonyolítja, alakítja, formálja a mintát, vagy összekuszálja. Nehéz azt hinni, hogy aki ennyire megismerte Kincs István életét és működését, az nem csodálja és tiszteli őt. Az utolsó fejezetben - rövid utalás helyett - nyugodtan leközölhette volna azt a városi közigazgatási jegyzőkönyvet, amelyet nem Kincs apát „feltétlen hívei voltak kénytelenek megfogalmazni" érdemeiről. Nincs olyan művész, pap, városatya a világon, akit környezetében mindenki egyformán elismer és szeret. Búcsúztatásakor elhangzott a bölcs megállapítás, hogy „az idő a történeti távlat nagy mestere: kimossa a salakot és lerakódik az érték." Csóka Lajos kiváló történész szerint minden történeti alkotás, tehát Kőszeg fél évszázadának ez a jelentős bemutatása is „nemcsak az ábrázolt tárgynak többé-kevésbé hű vetülete, hanem az ábrázoló személy, a historikus egyéni kultúrájának és tehetségének, lelki és erkölcsi beállítottságának is dokumentuma." Sokszor olvasok még élő személyekről, mixvészi vagy irodalmi alkotásokról olyan értékeléseket, amelyek már életükben szentté avatják a szerzőt. Ezt egy öreg művésszel, íróval méltányos megtenni, de egy fiatal íróval szemben lelkiismeretlenség lenne. Szigorúnak tűnő kritikám ellenére én őszintén csodálom azt a nagy munkát, amit Grozdits Károly ebbe a könyvben felmutatott. Tehetsége és szorgalma még nagyon sok kiváló teljesítményre teheti képessé. S.PÁVEL JUDIT „ALKOTNI, TEREMTENI KELL" (Ehen Gyula emlékezete. A köteí szerzői Gyám Gábor et al. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2004. 256 p.) A társadalmi élet minden fokán vannak olyan egyéniségek, akik - valamilyen képességeik folytán az átlag fölé emelkednek, nevük - szűkebb környezetükön túlmenően is - fogalommá válnak. Száz év távlatából megítélve, ilyen egyéniségnek tekinthető Szombathely város hajdanvolt polgármestere - vagy ahogyan egyik méltatásában olvasható városalapító polgármestere, Éhen Gyula is. 90