Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Lőcsei Péter: Kedves Sanyi! - Weöres Sándorhoz írt levelek a Vas Megyei Levéltárban -

Várkonyi Nándor (1896-1975) irodalomtörténész, egyetemi tanár, művelődéstörténész, műfordító, könyvtáros. Makay Gusztáv (1910-1984) irodalomtörténész, kritikus, tanár; a Sorsunk című folyóirat egyik szerkesztője. Csorba Győző (1916-1995) Kossuth-díjas költő, műfordító, könyvtáros. Holler Bandi - később dr. Bajcsa András Andor - (1911-1985) műfordító, grafikus. Weöres baráti köréhez tartozott; a költő unokahúgát, Blaskovich Hannát vette feleségül. Harcos Ottó (1921-) költő, irodalomtörténész, bibliográfus, pécsi tanár. Rezek S[ándor] Román (1916-1986) bencés rendi középiskolai, majd egyetemi tanár, műfordító, költő, teológus. 1940-1941-ben Celldömölkön volt lelkész, 194l-től 1945-ig Kőszegen tanított a bencés gimnáziumban. 1945-től Párizsban élt; a Magyar Katolikus Misszió vezetője lett. Ezt követően költözött Sao Paulóba, ahol hittanárként, lelkészként működött. Rezek S. Román: Ez itt a csönd. A vers tudomásom szerint nem jelent meg a Sorsunkban. ' Pannonhalmi Szemle, 1932-1944. „Évnegyedes folyóirat a magyar katholikus kultúra és a bencés szellem szolgálatára"; a kiadványban Rezek S. Románnak több írása is megjelent. Vigília, a magyar katolicizmus egyetemes folyóirata, 1935-ben alapította Possonyi László. Élet, 1909-ben alapított szépirodalmi, kritikai képes hetilap. Sorsunk, 1941-től 1948-ig működő közművelődési és szépirodalmi folyóirat; egy ideig Weöres Sándor is a szerkesztői közé tartozott. Több verse, fordítása és könyvismertetése is napvilágot látott a kiadványban. 42 Fodor Henrik. Justh Béla (1906-1954) író, műfordító, könyvkiadói szerkesztő. Rezek S. Román: Férfi-sorsom. = Sorsunk, 1943. 7. sz. 525. p.; ua.: írott Kő, 1943. 3. sz. 7. p. 45 Uő.: Kínai vers. = írott Kő, 1943. 1. sz. 8. p. Uő.: Lélek és stílus. Prohászka stílusának lelki alapjai. = Sorsunk, 1943. 1. sz. 33-43. p. A tanulmány jegyzeteiben hivatkozik két további írására: Prohászka intuíciója és átélése. Bp., 1942. 50 p. (Dolgozatok a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Szemináriumából; 48.); Prohászka esztétikája. Pannonhalma, [1942.] 18 p. (Pannonhalmi Szemle könyvtára; 38.) Prohászka Ottokár (1858-1927) katolikus egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, politikus Makay Gusztáv. Gazdag Erzsi [Sebesi Erzsébet] (1912-1987) József Attila-díjas költő, újságíró; Weöres Sándor baráti köréhez tartozott. Első kötetét Weöres mutatta be a Nyugatban. A költőnő verseit megzenésítésre ajánlotta Kodály Zoltánnak. Weöres Sándor Gazdag Orzsének címmel írt verset. 1942. március 14-én keltezett levelében ezt kérdezte a címzettől: „Kérlek, írd meg: nem volna-e Számodra alkalmatlan, ha az a vers megjelenne, ugy hogy neved benne van? Ha ebből kellemetlenséged származhatna, akkor a versben a nevedet átcserélném valami nemlétező névre." Gazdag Erzsi az itt közölt levelezőlapon erre a kérdésre válaszolt. A Weöres-levél a BDK Gazdag Erzsi-hagyatékában található. Közölve: Merklin Tímea: Szép szavak kincstárnoka. Gazdag Erzsi emlékezete. [Szombathely], 1997. 39. p. 79