Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

lesztésére irányult, mert az egyesület ... csak akkor fog látható nyomokat maga után hagyni, ha a közművelődési házban meglesz az a hely, ahová a tudomány és művészet eszközeivel a nagyközönséget egybegyűjthetjük s annak lelkébe a műveltség és művészet iránti érzéket beleolvaszthatjuk. ... Reménykedünk a kultuszminiszter 25 000 korona támogatásában. A kultúrház építése folyamatban van és néhány hónap múlva megnyílik az ország első közművelődési háza. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a kulturális előadások, tanfolyamok, hangversenyek sora." 95 A megnyitást a nyárra tervezték, de augusztusban még serényen folytak a befejező munkálatok. A polgármesterek országos kongresszusát viszont októberben már a nagyteremben tervezte megrendezni a város.

96 Az építés azért lassult le, mert még mindig nem érkezett meg az ismételten kért 25.000 korona államsegély, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1911. március hó 31-én 81.299/1910. szám alatt kelt rendeletével a kultúrházalapból előirányzott.

97 1910-ben 15.000 koronát kapott meg ebből az egyesület, ezt is csak novemberben folyósították. Siilyosbította a helyzetet, hogy a várostól a múzeum befejezésére 1908-ban felvett 12.000 korona kölcsön második részletének visszafizetése is esedékessé vált. Az igazgató-választmány szeptemberben haladékot kért a várostól a 6000 korona összegií törlesztő részletre.

98 A kérelmet az 1910. december 23-án tartott városi közgyűlés tárgyalta, amely 1911. szeptember 30-ig haladékot adott a visszafizetésre, de 4% kamat megfizetésére kötelezte az egyesületet.

99 A kultiirház felépítésének összes költségei közel 90.000 koronára rúgtak. A 700 fő befogadására alkalmas, 5474 négyzetméteres nagyterem belső díszítésére már ebből sem futotta.

1(M) A választmány az 1910. szeptember 19-én megtartott ülésen tárgyalta a november 20-ra kitíízött megnyitó ünnepség előkészületeit. „Ünnepi aktus lesz, szép, gondosan összeállított programmal, eredetiség és modernség nélkül, patinás ódonsággal, a magyar kultúrünnepek nemes sablonja szerint. ... Negyven esztendő óta így van ez már szokásban Magyarországon minden kultúrünnepségen ..."

101 - állapította meg rezignáltán a hírlapíró. Nem cikkeztek a lapok heteken át arról, hogy mekkora dicsőség Szombathelynek az új létesítmény, sem a várható vendégekről és a fényes ünnepség részleteiről. Bizonyára az országos politikai események is közrejátszottak abban, hogy nem jöttek el a meghívott vendégek. Még gróf Batthyány Lajos elnök is beteget jelentett. Nem volt lampionos sorfal, kivilágítás, kocsisor, sem fényes fogadás a kaszinóban. Ehelyett a főispáni és alispáni szónoklat után Rákosi Jenő mondott beszédet, a székesfehérvári honvédzenekar és a Zeneegylet muzsikált, Vikár Béla tartott előadást, aminek „... vége-hossza nem volt, már az érdeklődés rovására ment a téma gazdagsága. "

102 Az ünnepség végén felcsendülő szózatot a közönség bizonyára zeneszámnak, tekintette, mert ülve hallgatta végig.

103 így zajlott le az ország első vidéki miívelődési házának megnyitó ünnepsége. 66