Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

nép műveltségi fokát valóban emelő tényezők iránt is tanúsítson a magyar társadalom igazi, mély érdeklődést. "

74 A közgyiílésen megtárgyalták Gerecze Péter titkárhelyettesnek az Országos Műemlékvédő Egyesület megalakítására korábban tett indítványát. A titkári beszámoló és az alapszabályok módosítása után gróf Batthyány Lajost, István Vilmost, Illés Ferencet, Bezerédj Istvánt, Herbst Gézát, Brenner Tóbiást, Gotthard Sándort, gróf Korniss Emilt, Chernél Istvánt, Káipáti Kelement, báró Miske Kálmánt, Ujváry Edét és Végh Gyulát a szövetség tagjai sorába választották.

75 A közgyűlés végeztével a múzeum felavatása következett. A délre tervezett ünnepség a fényképezés miatt később kezdődött. Batthyány és K. Lippich Elek miniszteri tanácsos beszéde után Kárpáti mondott néhány szót a gyűjtemény és a kiállítás megszületéséről, majd múzeum megtekintése következett. Délután kettőkor a Sabaria vendéglőben díszebédet adott a város. A lakoma és a pohárköszöntők után a vendégek egy része Jakra, az apátsági templom megtekintésére, más része az egyházmegyei könyvtár, a papnevelő intézet és a római kori amfiteátrum megtekintésére indult. A vendégek többsége 11-én, a délutáni vonattal elutazott. A Kárpáti Kelemen által tervezett népszokás-bemutatóra nem került sor.

70 A kultúrpalota avatóünnepségének költségeiről kevés az adat. A szállodásoknak és vendéglősöknek Szombathely városa összesen 1227 koronát, az iparosoknak - nyomda, könyvkötő, kertész, villanyszerelő, kárpitos, ruhafestő - és kereskedőknek összesen 705 korona 20 fillért fizetett.

77 Mindez közel 2000 koronát tett ki. A kultúrpalota műszaki felülvizsgálatára 1908. december 10-én került sor.

78 Wlassics Gyula, a polgármesterhez címzett levelében, a szövetség nevében köszönetet mondott a „pazar fényű" fogadtatásért: „E fogadtatásban egyik bizonyítékát látom annak a mély gyökeret vert, egészséges érzésnek, mellyel a város a kulturális intézmények iránt viseltetik s mely Szombathely városát a magyar közművelődés egyik erősségévé avatja.'''' 7Í) A KULTÚRHÁZ-SZÁRNY MEGÉPÍTÉSE 1908. július 23-án napvilágot látott egy írás a Vas várai egy ében, amelyből megtudjuk, hogy bár a múzeum építése még be sem fejeződött és a kultúregyesületnek a város felé tartozásai voltak, a vezetőség máris az épület bővítésén gondolkodott. Amikor Szombathely városa az önállóság elérése érdekében

80 küldöttséget menesztett Budapestre 1908 tavaszán, Káipáti Kelemen felvetette, hogy egyúttal a kultuszminiszternél is tisztelegni kellene újabb államsegély kiutalásáért. A segélyt a kultúrpalota kibővítésére, egy nagyméretű felolvasó- és zeneterem építésére kérték. Apponyi gróf ígértet tett a támogatás odaítélésére. A főfelügyelőség ekkor már elkészítette a javaslatot hét kultúrház felépítéséről, Szombathely a negyedik volt a sorban. Ujváry Ede hazatérve megírta a kérvényt, átadta Káipátinak, aki elküldte gróf Batthyány Lajoshoz aláírásra és megkérte őt, mint az egyesület „fővédőjét", hogy szemé64