Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

tfanácyú] város a múzeum épületét és gyűjteményét az ene illetékes országos hatóság támogatása és ellenőrzése mellett fenntartja, illetőleg fejleszteni fogja. "

26 A határozat szerint a kultúregyesület köteles volt ilyen értelemben az építés megkezdése előtt alapszabályait módosítani és ezt a városnak bejelenteni. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége is támogatta az alapszabály módosítását. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a város is kötelezze magát a múzeum fenntartására.

27 Az alapszabályok módosítása az 1904. május 21-én ismételten összehívott közgyűlésen megtörtént,

28 így nemcsak Szombathely városa kapott megfelelő biztosítékot, de a gyűjtemény jövője szempontjából is megnyugtató döntés született. Szabovits Ottó a városi közgyűlés döntésének megfelelően módosította az építési terveket, hogy az egyesület ezeket ismételten a főfelügyelőség elé terjeszthesse.

29 Hamarosan megkapta az egyesület a hivatalos értesítést az 1902-ben kilátásba helyezett 80.000 koronás államsegélyről, amelynek kiutalását a parlamenti obstrukció gátolta.

30 Az építkezés megkezdése mégis váratott magára. Az eredeti, 112.760 koronás költségvetés a módosítások után időközben már 124.000 koronára rúgott,'

11 a múzeumépítés ügyét folyamatosan kézben tartó főfelügyelőség a Szabovits-féle terveket az ismételt módosításokkal sem fogadta el, hiába sürgette azt a választmány. Fejérpataki László helyettes főfelügyelő, Szalay Imre felügyelő és Czigler Győző építész, műegyetemi tanár személyesen is jártak Szombathelyen a teivek ügyében.

32 Mivel Szabovits Ottó időközben elhunyt, a főfelügyelőség Czigler Győzőt bízta meg a tervezéssel. Sajnos ő sem érhette meg a munkálatok megkezdését. A hiányzó részletrajzok egy részét Czigler irodájának egyik munkatársa, Dvorak Ede ingyen készítette el. Az építés ellenőrzését és a vezetését egy szombathelyi mérnök vállalta, tiszteletdíja felét - 2000 koronát - Szabovits Ottó áivái javára, másik felét a kultúregyesület javára ajánlotta fel.

33 A kultúrpalota építését 1905 szeptemberében kezdte meg Kopfsteiner Gyula építőmester.

34 A Gyöngyös-patak közelsége miatt az épületet alagcsőhálózattal látták el. A csöveket a Hübner és Pohl gyár ajándékba adta.

35 Kiemelkedő az építész és téglagyár tulajdonos Wälder Alajos 24.000 korona értékű felajánlása: nejével közösen egymillió darab téglát ígértek a kultúrpalota építéséhez. Az adomány értéke nagyjából nyolcszorosa volt a múzeum működéséhez később nyújtott évi rendes államsegélynek. Ha hinni lehet az újságoknak, a ténylegesen átszállított téglák száma kb. 500.000 darab volt. Ebből a város később a felsőkereskedelmi iskola és az árvaház építéséhez kb. 400.000-et kölcsönkért. Ennek árát, többek között, a kultúrpalota vízvezetéki munkálataira beszámították. 1907. szeptember 18-án a városi tanács a kultúregyesület kérésének helyt adva elrendelte a múzeumépület vízvezeték- és csatornahálózatának elkészítését. A munkák elvégzésével a mérnöki hivatalt bízták meg. A bevezetés költségeit, 1271 korona 60 fillért a város által fizetendő tégla árából vonták le.

36 58