Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
2. szám - ADATTÁR - Osváth Zsolt: Vas vármegyei születésű hallgatók a műegyetemen az 1871/72-1917/18. tanévekben
asszimilációja is. Ez leginkább a névmagyarosításban tükröződött. A magyar technikai univerzitáson matríkulált 73 Vas vármegyei születésű izraelita vallású hallgatóból 9-en magyarosították nevüket. Ez a vasi születésű izraelita vallású műegyetemisták 12,32 %-a. Az említett 73 izraelita hallgató közül - a törzskönyvi lapon olvashatóak szerint - egy olyan diák volt aki műegyetemi tanulmányai idején tért át az izraelita vallásról a római katolikus hitre. Megjegyzendő, hogy ő már magyar nevű, de még izraelita vallású család sarja volt. A JME-re beüatkozott vasi születésű hallgatók között megtalálható néhány a vármegye ipari életében meghatározó - szombathelyi - gyáros dinasztia (Brenner, Deutsch, Mayer, Wälder) gyermeke is. Az ő pontos genealógiai beazonosításuk azonban, hasonlóan a hallgatók társadalmi rétegződésének széleskörűbb feltárásához a jövendő helytörténeti kutatások egyik kiindulópontja lehet. Életpályák Az előző fejezet zárósorában leírtak az egyes hallgatók életútjának nyomonkövetése tekintetében fokozottan éivényesek. A műegyetemi diákokról csak 1882-ig bezáróan készült és jelent meg névjegyzék. Ebből is mindössze annyi tudható meg, hogy az egykori hallgatónak 1882-ben mi volt a foglalkozása. 11 Az említett névjegyzékben - az időhatár miatt - csupán 5 olyan vasi születésű hallgató szerepel, aki az „Adatár"-ban is megtalálható. Közülük 4 egykori JME-s diák dolgozott mérnökként és csak egy volt pályaelhagyó. Ez utóbbi volt hallgató, a Szombathelyen 1857. április 4-én született Márkus Imre™ aki 1882-ben hírlapíróként tevékenykedett. Ö abból a szombathelyi Márkus családból származott, amelyből a híres színésznő, Márkus Emília. Fiútestvérei közül István publicistaként, Miklós fordítóként, József pedig mint Budapest 1897 és 1906 közötti főpolgármestere vált ismertté. 1 '* A 223 vasi születésű hallgató között van azonban kettő, akinek neve a tudomány- és egyetemtörténettel foglakozóknak már az „Adattár" első átnézésekor is szemet szúr. Ok a régi vasi nemesi családból származó Náray-Szahó István és a vagyonos szombathelyi polgárcsalád sarja, Wälder Gyula. 1 * Mindketten a JME-n kezdték és itt is fejezték be tanulmányaikat, Náray-Szabó a vegyészmérnöki, Wälder Gyula pedig az építészi szakosztályon. Később mind Náray-Szabó, mind Wälder professzora lett a műegyetemnek és mindkettejüket tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia is. Náray-Szabó István 1945. május 30-án, Wälder Gyula pedig 1935. május 16-án lett levelező tagja a tudós társaságnak. Kettejük közül az 1884. február 25-én Szombathelyen született Wälder Gyulát fűzték szorosabb szálak Vas vármegyéhez. Örökös tagja volt a vármegye törvényhatóságának és 1939-től, 1944. június 10-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Egység Párt - a kormánypárt - színeiben a szombathely-kőszegi választókerület országgyűlési képviselői tisztét is betöltötte. Képviselőként a párton belül, műegyetemi professzortársa, gróf Teleki Pál 15 akkori miniszterelnök politikai elgondolásait támogató ún. Laky-Bencs tagjaként tevékenykedett. 16 A frakció egyik névadója Laky Dezső egyébként, mint műegyetemi nyilvános rendes tanár, szintén Wälder Gyula kollegája volt. 17 Wäl44
