Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Osváth Zsolt: Vas vármegyei születésű hallgatók a műegyetemen az 1871/72-1917/18. tanévekben

jelentett. A legkevesebben 1916/17-ben iratkoztak be Vas vármegyei születésűek a JME-re (5 fő). Ez 100.000 lakosra vetítve 3 hallgatót jelentett. Születési hely szerinti megoszlás. Településtípusok szerinti rétegződés Vas vármegyéhez a dualizimis korában 619 település tartozott: Szombathely - a vármegye székhelye - rendezett tanácsú város, Kőszeg szabad királyi város, továbbá 8 nagy- és 609 kisközség.

0 A JME-re beiratkozott vasi hallgatók a váraiegye 83 helységéből származtak, vagyis a vasi települések 13%-ból érkeztek diákok a hazai technikai univerzitásra. A 83 település között 8 olyan volt, ahonnan 5, vagy ennél több műgyetemi polgárt matrikuláltak. Ez a 8 település adta a tanintézetbe beiratkozott Vas vármegyei születésit hallgatók 51,56%-át (115 fő). A legtöbben Szombathelyről érkeztek (47 fő, 21,07%); majd nagyságrend szerint következnek: Celldömölk (15 fő, 6,72%); Kőszeg (14 fő, 6,27%); Sárvár (12 fő, 5,38%); Körmend (9 fő, 4,03%); Muraszombat (7 fő, 3,13%); Rohonc ( 6 fő, 2,69%) és Felsőőr (5 fő , 2,42%). Az előbbi 8 helység között, a két város mellett, ott található a váraiegye említett 8 nagyközségéből 5 (Celldömölk, Sái-vár, Körmend, Rohonc, Felsőőr). Szombathely, Kőszeg, Körmend, Rohonc és Felsőőr egyúttal a vármegye legnagyobb lélekszámú településeinek sorába is tartoztak, így nem meglepő, hogy ezekből a helységekből érkezett a legtöbb tanulni vágyó a műegytemre. A településtípusok szerinti rétegződést tekintve a falvak - ezen belül is a kisközségek - túlsúlya a meghatározó. Ez a vármegye fentebb bemutatott településszerkezeti rendszerének ismeretében szintén nem meglepő. A vasi egyetemjárók 48,88%-a (107 fő) származott kisközségből, 23,77%-uk (53 fő) volt a 8 nagyközség valamelyikének szülötte és 27,35%-uk (61 fő) volt városi polgár. Vallásfelekezet szerinti megoszlás A műegyetemen törzskönyvezett 223 Vas vármegyei hallgató felekezeti hovatartozását tekintve négy egyház tagja volt. Többségük (99 fő, 44,39%) - hasonlóan a vármegye népességének többségéhez - római katolikus vallású volt. A műszaki tudományok hazai univerzitásán az alapítás utáni első tíz esztendőben, ugyancsak a római katolikus rendes és rendkívüli hallgatók tették ki a hallgatóság többségét (51%). Számarányuk az 1890-es évektől nagymértékben csökkent (35-36%), így már csak a második legnagyobb létszámú műegyetemi vallásfelekezetet alkották. A műegyetemi vasi születésű diákok között a második legnagyobb létszámú vallásfelekezetet az izraelita felekezet tagjai alkották (73 fő, 32,73%).

7 Az ő viszonylag magas arányszámuk azért figyelemre méltó, mivel a zsidóság a vármegye legkisebb létszámú vallásfelekezete volt. Az is tény, hogy a JME-n az izraelita vallású hallgatók száma mindig jelentős volt. A technikai univerzitás fennállásának első évtizedében a rendes és rendkívüli hallgatók megközelítőleg 32%-a volt izraelita, az 1890-es évek végén és az 1900-as évek elején arányuk 42,1%-ra emelkedett, ezzel a legnagyobb lélekszámú vallásfelekezet lett a műegyetemen. A növekedés tovább folytatódott és az általam vizsgált 39