Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - MŰHELY - Balogh Péter: A Rumi Rajki Műpártoló Kör portréja

szetkedvelő helytörténész embereket látogatott sorra, hogy a szobrász művészetére, szobraira, azok gondozására ráirányítsa a figyelmet. További lökést adott a csoportosuláshoz, hogy Rajki Gyula nyomára bukkant az eltűntnek hitt Szent István szobornak, ami 1939-ben az USA-ba került. 1990-ben már összeállt egy lelkes csapat, akik elhatározták, hogy felkarolják a méltatlanul elfelejtett R. Rajki István szobrászművész ügyét és egyesületet alakítanak. A TITben - akkor Belsikátor 2. sz. alatt - többször jöttek össze: Rajki Gyula tanár, Kiss Sándor és Lesenyei Márta szobrászművészek Zsennyéről, Horváth Péter geodéta, Csinger Péter vállalkozó, Balogh Péter építész, Tóth Emőke, Tomay E. András szobrászművészek, Marosfalvi Antal festőművész, Németh László polgármester Rumból, Heckenast János építész, Némethy Mária új ságíró, Tóth Csaba festőművész, Harangozó Bertalan közgazdász, Halmai György banktisztviselő, B. Domer Mária muzeológus. A felsoroltak elhatározták, hogy egyesületet alapítanak Rumi Rajki Műpártoló Kör néven, aminek fő célja a Rumi Rajki István emlékének és hagyatékának ápolása és egyik kiemelkedő művének, az 1939-es New York-i világkiállításra készült Országépítő vagy másképpen Szent István szobrának hazahozatala. Az alakuló ülés 1991. április 18-án volt. Rövid időn belül megszerkesztették az alapító okiratot (1991. április 18.), aminek alapján a bíróság 1991. május 9-ei dátummal bejegyezte a Kört. Ezzel egyidőben a tagság úgy határozott, hogy a Kör mellett legyen egy alapítvány is, mivel a tagdíjakból az elképzeléseket nem lehet megvalósítani, viszont az alapítványnak lehet támogatásokat juttatni, ami az adóból leírható. Csinger Péter indulásképpen 50.000 Ft-ot bocsátott az alapítvány rendelkezésére, amelynek gondozására kuratórium is alakult (Csinger Péter, Kiss Sándor, Heckenast János, Horváth Péter, Tóth Emőke). A Kör által létrehozott Alapítványt 1991. április 18-án jegyezték be. Ez a kettősség a későbbiekben az adminisztrációban és a pénzügyekben sok zavart okozott, komolyabb támogatást az Alapítvány nem kapott, a Kuratórium sem működött, így a Kör 2000-ben elhatározta, hogy az Alapítványt megszünteti. Kérelmére a Vas Megyei Főügyészség 2001 januárjában törölte a nyilvántartásból. A Kör elnöke az alapításkor Tóth Emőke lett, művészeti alelnök pedig Kiss Sándor szobrászművész, a jegyzői feladatokat Hoiváth Péter látta el. A Kör rendszeresen tartott és tart ma is taggyűlést, egy évben 3-4 alkalommal. A gyűléseket a Körnek ingyenesen otthont adó MMIKban tartják, a postai küldemények is ide érkeznek. A tagság összetétele kisebb változásokon ment át időközben, egyesek elmaradtak, mások felvételüket kérték, így is a Kör 24-26 fős létszáma stabilnak tekinthető. A működéshez szükséges anyagiakat pályázati pénzből, adócímkézésből, vállalkozói támogatásból és kis mértékben tagdíjakból teremti elő a Kör. A tagság összetétele vegyes művész, tanár, építész, orvos, közgazdász egyaránt található benne -, ami előnyös, mert megakadályozza a „belterjességet", ugyanakkor többféle látásmód jelentkezik, és teszi színessé a Kör életét. 1998 novemberétől új vezetést választott a tagság, az elnök Balogh Péter, alelnökök Sütő Éva textilművész és Tornay E. András szobrászmi'ívész lettek, a jegyzői feladatokat Kacsics Kristóf látja el. Sajnos, a fiatalok nem mutatnak érdeklődést az egyesületi élet iránt. A Kör az alapító levélben lefektetett elvek szerint végzi munkáját, a tagok önkéntes közreműködésével, ami alkotó tevékenységben, szervezésben, publikálásban, 6