Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -
73 Huszár János: A magyar katonai ejtőernyőzés kezdetei, 1938-1939. = HK 1990. 97-104. p.; SzokolayTamás: A magyar ejtőernyősök lovagkora. = MSZ 1985. 39-44. p., 1986. 86. p. 7 * Kistelegdi Ernő: A Repülő Akadémia története. 1. rész. = MSZ 1993/94. 254-255. p.; Csonka Pál: Kezdő szárnypróbálgatások. = MSZ 1991. 97. p. 75 FW-58, Ju-86, Caproui 101, Ca-310, Ca-135, Dornier Do-23; Kelemen Antal: A Bombázó Iskolától az 1. Önálló Távol Felderítő századig. = MSZ 1981. 57. p. Ekkor volt az új ejtőernyős keret első, nyilvános bemutatkozása, egyszerre 17 fő ugrott. Nagyszabású katonai repülőbemutató a szombathelyi reptéren. = Vvm. 1939. jiin. 10. 4. p.; Pompás látványosságot nyújtott a repülőbemutató. = Hír, 1939. jún. 10. 1. p.; Huszár János: A magyar katonai ejtőernyőzés kezdetei, 1938-1939. = HK 1990. 97-104. p.; Szokolay Tamás: A magyar ejtőernyősök lovagkora. = MSZ 1985. 39-44. p., 1986. 83. p. Az első próbák után három motort azonnal vissza kellett küldeni. A gépek később Székesfehérvárra kerültek. Kováts IMJOS: Adatok a magyar légierő anyagi-technikai állapotáról, 1938-1944. = HK 1979. 469. p.; MKH 338. p. 7H A gépek a visszaküldött 301-ek pótlására érkeztek. Noha a berepülő pilóták nem javasolták a rendszerbe állításukat, mert hadi célokra nem tartották jónak őket (ez később teljes egészében be is igazolódott!), de a vezetés gazdasági és politikai szempontok miatt mégis összesen 68 db megvétele mellett döntött.; Marosszéky Jenő: Molto capeles? = MSZ 1983. 7. p.; Somorjay József: Életleírásom. = MSZ 1994. 229. p.; Fejezetek 195. p. Magyarossy Sándor: Emlékirataim. = MSZ 1984. 17. p.; Egy korabeli tervrajzon jól látható a hangárokig bevezető vasútvonal a raktár épületekkel együtt. A valóságban azonban csak egy rövid rakodóvágány készült el. Ennek a nyomai még ma is jól láthatók. HL Kao. 242., 244. d. Czehe János: n. a. = MSZ 1992. 283-284. p.; Vermes László: Sólymok szárnyán. Debrecen, 1998. 38. p. (A helyi újság nem adott hírt a balesetről! ) 1941. július közepétől decemberig tevékenykedtek a hadnuíveleti területen, ahol közelfelderítő és csatarepülő feladatokat láttak el. Parancsnokuk Csegezy József százados volt. (Hősi halált halt: Csiky László főhadnagy, Mezey Hubert főhadnagy, Hosszú József, Bíró Lajos, Bócz Mihály szakaszvezető.) A hadjárat első magyar hősi halottai is a légierő soraiból kerültek ki, amikor június 29-én egy WM 21 Sólyom felderítő veszett oda. Gosztonyi Péter: A Magyar Honvédség a második világháborúban. Bp., 1992. 43. p.; Ágoston József: Bajtársi levelek. = MSZ 1993/94. 178-181. p. 82 Vajda József: Az 1. sz. műhely. = MSZ 1991. 175-176. p. A komoly ipartörténeti értéket képviselő víztorony, amelyre a reptéri hasonlított - épült 1928-ban, 54 m magas, akkor a város legmagasabb épülete - még ma is látható Szombathely egyik parkjában. Kőszegfalviné Pajor Klára - Pittmann hciszlóné - Molnár József: Szombathely régi képes levelezőlapokon. Szombathely, 2001. 86. p.; Tobak Tibor: Pumák földön-égen. Bp., 1989. (továbbiakban: Tobak, 1989.) 25. p.; Átadták az új víztornyot. = Vvm. 1928. szept. 30. 6. p.; Lásd a 66. jegyzetet! Kosztolánczy Tibor: Újabb adalékok a Szombathelyt ért 1945. március 4-i légitámadáshoz. = VHHK 1999. 2. sz. 32. p.; Ternyei, 1992. 228. p.; HL Kao. 244. d. Hafner József volt repülőgép-szerelő 2001. szeptember, a szerző birtokában. Hafner József volt repülőgép-szerelő írásbeli visszaemlékezése nyomán. Szombathely,
