Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Bácskai Vera: Vas megye várostörténeti munkáinak módszertani kérdései

megcélzott olvasókör nem korlátozódik a szűk szakmára, hanem kiterjed a városát szerető, annak múltja iránt érdeklődő laikus közönségre. Követel­mény tehát az olvasmányosság, a kötet nem zsúfolható tele adatok - rosszabb esetben számok, táblázatok - tömegével. A túl nagy terjedelem riasztóan hat­hat, míg a kézhez simuló kötet, a szép tipográfia, a szemet vonzó kötés, a jó minőségű képek és ábrák sokakat csábíthatnak olvasására. A legfontosabb azonban annak eldöntése, hogy belezsúfoljunk-e a kötet­be minden, eddig már feltárt adatot, hogy eleinkhez hasonlóan pusztán le­írásra szorítkozzunk, vagy problémacentrikusan tárgyaljuk a város évszáza­dokon átnyúló történetét, esetleg be is avassuk az olvasót a kutatás meneté­be. Az általam kívánatosnak tartott utóbbi változat esetén mind az egész kö­tet, mind az egyes fejezetek vezérfonala az lenne, hogy mikor és mennyiben töltött be a település városi szerepkört. A periodizációnak nem az országos eseményeket, hanem a városi fejlődés dinamizmusát kell követnie, megkü­lönböztetve a fellendülés és a hanyatlás korszakait, kimutatva a városfejlődé­si folyamat csomópontjait. Ne csak az eseményekre, intézményekre összpon­tosítsa a figyelmét, de mutassa be a városlakók mindennapi életét, együttélé­sük harmóniáját és konfliktusait egyaránt. Ne végső igazságok kerek történe­te legyen, vesse fel bátran a megoldatlan problémákat, éljen az értelmezés és feltételezés lehetőségével, késztesse az olvasót magát is a gondolkodásra. A megfelelő arányok kialakítását ne csak az egyes történeti periódusok időtar­tama határozza meg, hanem a vonatkozó adatok gazdagsága vagy éppen töre­dékessége is messzemenően figyelembe veendő. E koncepció kialakítása kétségtelenül időigényes feladat, nem egy ember­re - a szerkesztőre - szabott munka, hanem a szerzői gárda együttgondolko­dása, vitái eredményeképp alakítható ki. Megvalósítása nagyobb terhet jelent a szerkesztő számára, hiszen így feladata nem korlátozódik csak a kéziratok begyűjtésére és egymás mellé illesztésére, hanem az ő tiszte az is, hogy szá­mon kérje az alapelvek megvalósítását minden szerzőtől, hogy az előre meg­határozott arányok egyensúlyának biztosítására megkövetelje tőlük a terje­delmi korlátok betartását, hogy kiküszöbölje a sokszerzős míívekben óhatat­lanul előforduló átfedéseket. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy megvizsgáljam, mennyiben fe­lelnek meg a Vas megyei várostörténeti munkák e kívánalmaknak. Célom nem az egyes részletek bírálata - ezt megtették a művek recenzensei - ha­nem elsősorban módszertani kérdések felvetése és bizonyos tanulságok levo­nása, amelyek talán a jövendő monográfiák és tanulmánykötetek szerkesztői és szerzői számára hasznosak lehetnek. A vizsgálat tárgyai eltérő célú és szempontii tanulmánykötetek és mo­nográfiák. Egyes esetekben a település történetének feltáratlan, fehér foltjai tették szükségessé, hogy a már ismert tényeket és folyamatokat egymással csak lazán összefüggő tanulmányokban tegyék közzé, a teljesség igénye nél­kül. A honi várostörténetírásban egyébként mind inkább elterjedtebbé válik, hogy a nagy összefoglaló műveket előtanulmányokat tartalmazó tanulmány­138

Next

/
Thumbnails
Contents