Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről

Sopron megyében. = AP 2003. 1-2. sz. 33-67. p. A Győr-Moson-Sopron megyei kötetek közül kettő esetében egyedi kifogást is meg kell jegyeznem. Bár a Nagycenk kötetnél az eleve kiválasztott szerző, Köniyei Attila tragikus halála miatt önmagában is öröm a kötet elkészülte, mégis - minden bizonnyal a lerövidült határidő miatt - célszerű lett volna külön, a kötet elkészülésének speciális körülményei miatt (is) azt szaklektorral átnézetni. így pl. egy-két zavaró fogalomhasználatot (pl. az insciptio nem bérlet), vagy értelmezést. (Pl. önmagában a Sárvárfelsővidéki névből nem következik az, hogy a gr. Széchenyi családnak a vasi mezőváros az uradalomközpontja lett volna. A dominium elnevezését a 16-17. századra vonatkozó uradalomtörténet tisztázta, ezt mindenképpen el lehetett volna kerülni). A Fertőrákos kötet esetében más minőségű kifogásom van; a kötet stflusa inkább emlékeztet egy intellektuális kávéházi beszélgetésre, semmint egy falu- és településtörténeti szakmunkára. (Pl. pár kiragadás.: furcsa és visszatetsző, ha a mezőváros földesurát, a győri püspököt egyszerűen csak „pásztorbotos hatalmasság"-ként említi a szerző, tán kerülni kéne az alábbi, óhatatlanul közhely ízű mondatot, illetve az ehhez hasonlókat: „A félhold bukása után azonban hiába sütött ki a nap.", a „Kutyaharapást Pasteurral" címadásról nem merném gondolni, hogy a következő sorok a község szellemi néprajzával - népi vallásosság, népi orvoslás - foglalkoznak. Kisebb kifogás: a devecseri Choron család vezetéknevének mai elfogadott írásmódja nem Csórón.) Lásd Kiss Mária 3. sz. lábjegyzetben írt recenziója. Pl. a kötetről elismerő ismertetés: Szentkuti Károlyné: A helytörténész esete a nagy fával. Thullner István: Lébény. = Mosón Megyei Műhely (továbbiakban: MMM) 2002. 2. sz. 8284. p.; Kettinger Ciyula - Tuba László: A lébény-mosonszentmiklósi uradalom és tulajdonos Zichyek, Sinák és Wenckheimek. = MMM 2003. 1. sz. 26-36. p. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P 707. törzsszám alatt. Lásd részletesebben: Bakács István: A Zichy család levéltára. Bp., 1963. 29-30. p. (Levéltári leltárak; 22.) Természetes, a fentihez hasonló észrevétel még folytatható lenne, de az egyes esetekben eldugottsága révén csak speciális forrásfeltárás révén kerülhet elő, pl. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában található Zichy család levéltára, jelentős száimi gazdasági iratot tartalmaz a kisnardai birtokokról. Epeijessy Kálmári: A magyar falu története. Bp., 1966. 299 p. (Studium Könyvek; 58.) Az előadások megjelentek: Molnár, 2001. 77 p. Itt kell megjegyezni, a fenti levéltári napon az elnöklő Hudi József a fenti tisztből szinte korreferátumot mondott a Pápai Református Gyűjteniények Levéltárának hasonló vonatkozást! iratanyagáról, míg Németh István (MOL) a központi kormányszékek iratainak e célú hasznosítását emelte ki. Turbuly Eva: A falutörténet-írás néhány feudális-kori forrása a Soproni Levéltárban. = Soproni Szemle, 1998. 3. sz. 246-253. p. Uő.: Quellen der burgenländischen Geschichte im Archiv von Sopron. In: Archivar und Bibliothekar. Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-ungarischen Raumes. Festschrift für Johann Seedoch zum 60. Geburtstag, Red. Felix Tobler, Norbert Frank. Eisenstadt, 1999. 495-509. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband; 22.) A fenti kötetek elemzésének és a bibliográfiai szintű módszertani segítségnyújtásnak egy további szempontja lehetne; a nyugat-dunántúli adatsorokat tartalmazó történeti, történetistatisztikai kiadvánvok adatsorai mennyiben kerültek az adott kötetekben felhasználásra!