Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről
szerepet visznek a leíró források is. Külön ki kell emelni, hogy e részben, számos kötetben primer forrásközlésekkel is találkozhatunk. Pl. Egervár esetében a gr. Széchenyi család levéltárából (Magyar Országos Levéltár, P 623.) származó, 1715., 1729. évi szőlőhegyi rendszabások teljes terjedelmi! közzététele található. 1 * Több esetben Mohács előtti oklevelek településre, birtokosra vonatkozó részletei (pl. Oszkó, Lébény), községi határról szóló tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Oszkó), 18. századi inventárium (Köveskál, Narda), vagy polgári kori községi vagyonösszeírás (Hédervár) publikálására került sor. Az országos és helyi közgyűjtemények, egyházi levéltárak (pl. Veszprémi Érseki Levéltár) iratanyagából történő forráspublikációk mellett már csak a hozzáférhetőség, és a sérülékenység miatt is ki kell emelni a máig is magántulajdonban lévő családi levelesládák megszólaltatását; különösen a Szita család 20. századi „vészkorszakokból" válogatott, gondosan közzétett leveleit (Egyházashetye). Az esetek többségében - kivétel pl. a Köveskál kötet - az életrajzok a függelékben kaptak helyet. Az eltérő mélységű, forrásbázisú életrajzok között olykor kisebb önálló biográfiai szócikkekkel is találkozhatunk (pl. Ivánc). Itt olykor a helyben jelentős és az országosan elismert személyek együtt találhatók (Bük, Egyházashetye, Lébény), míg egyes köteteknél jobbára említés szintjén, de a település neves birtokos családjaiból is többek említést kapnak (Bük, Egyházashetye). A köteteket rövid magyar, angol, német nyelvű összefoglalók zárják. Minden kötet esetében ki kell emelni a roppant gazdag képanyagot, ami nem csak a múzeumok fotótárainak feltárása, a természeti és épített környezet jelenlegi reprodukálása révén állt össze, hanem a fényképek jelentős részben magánszemélyek családi gyűjteményeiből szármának. Közöttük is külön értéket képviselnek a személyek alapján beazonosított fotók (pl. Bük, Fertőrákos, Lovászi). E tekintetben egyedi helyzetben van a Balaton-felvidék egy mikrotáját, a Káli-medencét „képviselő" kötet, ahol a gazdag fotó anyag az 1980-as évek már említett szisztematikus gyűjtéseinek, terepmunkáinak köszönhetően immáron a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Fotótárából került publikálásra (Köveskál). Ez utóbbi tény ismételten kiemeli a kötetek megírását megelőző esztendők történeti, néprajzi adatgyűjtéseinek, feldolgozásainak jelentőségét, a folyamatos, szisztematikus munka település kutatásban betöltött fontosságát. A fent vázlatosan bemutatott szerkezet betartásáért a kötet szerkesztőit olykor kemény feladat elé állította. Míg Vas megyében Gyurácz Ferenc, 15 Győr-Moson-Sopronban Jászberényi Ferencné és Néma Sándor végezték ezt a nem mindig hálás feladatot, Zala megye esetében nem találkozhatunk egységes megyei szerkesztővel, az egyes köteteket megjelenítését önálló szerkesztők látták el (pl. Bükéi Lén, Kapiller Imre, Molnár András, Srágli Lajos) . A szerzők, szerzői kör tekintetében is eltérő koncepciók valósultak meg. Vasban az egy szerző egy kötet alakult ki. Őszintén meg kell mondani, a szerzők és az adott települések/kötetek kiválasztása remekül sikerült; a szerzők az adott településhez személyes szálakkal kötődtek, túlnyomó többségük et131
