Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Dominkovits Péter: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat nyugat-dunántúli köteteiről
szetes, hogy ez a kis bemutatás nem törekedhet egyes kötetek ismertetésére. 2 Kutatói érdeklődésemen, szubjektivizmusomon felülemelkedve - amit a Kehida kötet társszerzőjeként fokozottan is figyelembe kell vennem - csupán egy-két általánosabb észrevételt kívánok megtenni, tudva: az érintett szempontok sora még jócskán bővíthető lenne. A közigazgatási terület első látásra jól behatárolt, három mai nyugat-magyarországi megyét, azaz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala köteteit tartalmazza. A kérdés látszólagos egyszerűségét csak alátámasztja az a praktikus szerkesztési gyakorlat, ami a települések kijelölésekor a kompetencia tekintetében alapvetően a mai megyehatárokkal számolt. 3 Pedig az ismertetésre szánt kiadványok összeválogatása több problémát is felvet. A jelenlegi közigazgatási beosztás alapján Győr-Moson-Sopron megyét 5, Vas és Zala megyéket pedig 6-6 kötet reprezentálja. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 20. század során az összes előbbi megye közigazgatási területe többször is megváltozott, mindenképpen számolni kell ennek a számnak a módosulásával. Az egykori Magyarország területét, lakosságának számát és arányait radikálisan megváltoztató trianoni döntés - a békeszerződés becikkelyezése: 1921: XXXIII. te., 1921. júl. 26. - bár eltérő terület és település arányban, de a vizsgálathoz tartozó nyugat-dunántúli sáv összes akkori vármegyéjét, azaz mind az ötöt érintette. Az így elcsatolt területekről a sorozatszerkesztői koncepció egy kötetet vett fel, ez a történeti Vas vármegyéhez, ma az ausztriai Burgenland Tartomány felsőőri járásához (Oberwarter Bezirk) tartozó Alsóőr (Unterwart) volt.* Az államjogi keretek megváltoztatása mellett az ország belső közigazgatási beosztása is többször, alapvetően átalakult. Ennek legismertebb példája a mai Győr-Moson-Sopron megye, amelynek közigazgatási határai három, társadalom és település fejlődésében jelentős eltéréseket mutató történeti törvényhatóságot ölelnek fel. E történeti törvényhatóságok közül a lakossága 47,5%-át, területe 53%-át elvesztett Mosón vármegyét takarékossági okokra hivatkozva már az 1923:XXXV. te. Győr központtal, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag] e[gyelőre] e[gyesített] vármegyék néven Győr vármegyéhez csatolta. 5 A törvényhatóság neve 1946-tól Győr-Moson vármegyére módosidt. A párizsi békeszerződés révén 1947. október 15-vel a mosoni részből további három - az ún. pozsonyi hídfőhöz tartozó - települést (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár) Csehszlovákiához csatoltak. A 4343/1949. (259) sz. minisztertanácsi rendelet nyomán életbe lépett tanácsi közigazgatás Sopron vármegye önállóságát megszüntette; 1950. március 16-ai hatállyal, Győr központtal létrejött Győr-Sopron megye. A fenti napon hatályba lépett 5201/1 l/H. 1. 1950. II. 12. BM végrehajtási utasítással az egykori csepregi járás 16 települése, közöttük Bük nagyközség, Soprontól Vas megyéhez került. A hivatalos közigazgatási névből kimaradt Mosón csak a rendszerváltással, 1990. szeptember 30-tól került „vissza" a megye nevébe. 6 Ahogy már a fentiek is jelzik; a tanácsi közigazgatás 1950. évi kialakítása Vas és Zala megyéket is érintette. így a Vashoz tartozó Egervár Zala megye124