Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Kiss Mária: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat Vas megyei köteteiről
Ez a különbség nem csak az ismert és felhasznált, vagy nem ismert források fel nem használásából adódik. Megmutatkozik ezek hasznosításából, a szöveg megfogalmazásából is. Egy-egy fejezet elolvasása után kitűnik, hogy a szerző „otthonos"-e a témában, vagy „alkalmi" szerzőséget vállalt. Hosszabb idő óta foglalkozik-e a falu történetével, ez nem csupán a felsorolt publikációkból tűnik ki. Természetesen az olvasó nem várhatja el az írótól, hogy a természetföldrajztól kezdve a legújabb kori politikai kérdésekig mindenben alapos jártasságról tegyen bizonyságot. Szívesen venné viszont, ha a szerző gondosan mérlegelné azt, amit leír. A szerzők a szerkesztőbizottság által meghatározott szerkezeti felépítést követték az egyes falvak történetének megírásánál. Egy kivételével - talán forráshiány miatt - így is készítették el munkájukat. Meghatározott volt a terjedelem is. Nem egy szerző esetében kitűnik, hogy a választott község történetéből sokkal nagyobb ismerettel rendelkezik, mint aminek közlésére lehetősége adódott, a meghatározott terjedelem miatt. A száz falu közül kiválasztott Vas megyei községek szerzői ismereteiktől függően igyekeztek jól megoldani a vállalt feladatot, igényes falutörténetet írni. Nincs két egyforma, azonos falu, ha annak tűnik is. Az azonos jegyek mellett mindegyik története más. A szerzők ezt a különbözőséget szerették volna az olvasónak megmutatni, az azonos vonások mellett. Nincs két azonos módszerrel dolgozó, azonos stílussal író szerző sem. Ha valaki a megjelent monográfiákat elolvassa, nem csak új ismeretekkel gazdagodik, hanem a szerzők feldolgozási módszeréből is sokat hasznosíthat. A kötetek olvasása nem válik megszokottá a meghatározott szerkezeti felépítés miatt. Stílusuk is más és más, mindegyik szerző egyéniségét, szerzői jártasságát tükrözi. Helyenként hol lazább, hol feszesebb, sok esetben alkalmazkodik a mondanivalóhoz. A régies stílusú részeket - korábbi századok irataiból származó idézeteket - vidám néprajzi vonatkozású részek váltják fel. Külön dicséretet érdemel valamennyi kötet az illusztrációkért, elsősorban az archív felvételek közléseiért, amelyek körül nem egy ritkaságnak számít. Összegyűjtésük, válogatásuk, gondos munkáról tesz bizonyságot. Az olvasó helyenként túlzónak tűnő kívánságait, esetleges ismereteit figyelmen kívül hagyva - vagy azok mellett - el kell ismerni, hogy a falu monográfiák megjelentetése Vas megye történetének alaposabb megismeréséhez jelentős segítséget ad. A szerzők azonban nem csak egy-egy falu történetét írták meg, esetenként ennél jóval többet kap az olvasó. A szerzők nagyobb része, a település történetét megyei, de számos alkalommal országos eseményekkel összefüggésben vizsgálták. Nem egyszer a bennük leírtak túl nyúlnak országhatárokon megmutatják azt ami összeköti a határ két oldalán élőket: a közös múlt a közös kultúra. 120