Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Mária: A „Száz magyar falu könyvesháza" sorozat Vas megyei köteteiről

KISS MÁRIA A „SZÁZ MAGYAR FALU KÖNYVESHÁZA" SOROZAT VAS MEGYEI KÖTETEIRŐL A magyar állam millenniumára száz magyar falu történetét jelentette meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A kiadás célját a szerkesztőbizottság elnöke Kosáry Domokos fogalmazta meg. A legősibb magyar településforma - a falu - keretei között élt Magyarország lakosságának többsége a 20. század végéig. A változásokkal teli század magával hozta az életforma változásait is. A megváltozott életforma velejárója volt, hogy a falun élők egy része a városokba költözött. Ez a városlakók lélekszámának emelkedését eredményezte, ugyanakkor egyes falvak elnéptelenedésével járt. Más falvak rangja megváltozott, városi státusz elnyerése a népesség növekedését hozta magával. A régi települési formát máig is megőrző vasi falvak közül nyolcnak a történetét írták meg. Ezek közül hat a régi, trianoni elcsatolás előtt is Vas megyéhez tartozott: Egervár, Egyházashetye, Felsőszölnök, Ivánc, Narda, Oszkó. Egy falut, Alsóőrt, Trianon után Ausztriához csatoltak, ma a Burgenlandi Tartomány települései közé tartozik. A régi Sopron megyéből területrendezés során került Vas megyéhez Bük, Egervárt pedig Zala megyéhez csatolták. A falutörténetek megírásának kiválasztásánál több szempontot is mérlegelt a munkát irányító szerkesztőbizottság. Olyan községekre esett a választás, amelyek egykor jelentős események színhelyei voltak. Szempontként szerepelt az is, hogy a faluban olyan birtokos család élt, amely nem csak a falu életében, de a megye, az ország gazdasági, politikai életében fontos szerepet játszott. Neves személyek: tudósok, művészeti élet képviselői voltak lakói. Meghatározó volt a települések etnikai összetétele is. Szerepet játszott az is, ha természeti adottságok következtében vált ismertté, látogatottá. A kiválasztott községeknél jelentőséggel bírt, hogy területén a német, horvát, szlovén nemzetiséghez tartozik a lakosság egy része. A Rába vidéken élő szlovének az országban itt találhatók legnagyobb számban. A Vas megyei kijelölt falvak között találunk olyat is, amely több szerkesztői kívánalomnak is megfelelt. A szlovének lakta Felsőszölnök - történetének szerzője Mukicsné Kozár Mária - az utóbbiakhoz tartozik. A falu közelében zajlott le 1664ben a török és magyar seregek között a szentgotthárdi csata. Felsőszölnök egykori tudós plébánosa Kossits József munkásságát Magyarországon és Szlovéniában egyaránt ismerik. A monográfia megjelentetésének elsődleges célja, egy szlovén kisebbség által lakott falu történetének és mai életének be113