Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Hudi József: A falutörténetírás múltja és jelene Magyarországon

csak átmeneti dolog, ha ezt most még a megyei monographustól kell várnunk. "

10 Ekkor még ő, a faluközösségek kiváló ismerője sem tudta elképzelni, hogy a községek története is megírható.

11 Úgy vélte, hogy a községek története - a megye részletes története - révén a megyemonográfus „minden általánosabb jellemű mozzanatot a megye általános történetében is képes lesz éi-tékesíteni. "

12 Tagányi kritikája és elképzelése még időben érkezett, de a millenniumi lázban égő ország tudományos közvéleménye alig vett tudomást róla.

13 A millenniumi város- és megyemonográfiák ügyét a gyors üzleti sikerre törekvő társaságok karolták fel, amelyek többnyire nem szakembereket kértek fel az adott monográfia megírására.

1

* A történetírók a 19. század második felében a községtörténet terén a mezővárosok történetével foglalkoztak behatóan.

15 Egy-egy falu történetének csupán részkérdéseit - helységnevek, földrajzi nevek, pecsétek, címerek tisztázták a történeti segédtudományok művelői. A Magyar Tudós Társaság (Akadémia) 1837-ben már pályázatot írt ki helynevek gyűjtésére, de ekkor nem érkezett be olyan pályamű, mely közlésre érdemes lett volna.

16 1851-ben Révész Imre az Uj Magyar Múzeumban tett közzé felhívást a magyar helynevek nyelvészeti kutatásáia, melyet lényegében Pesty Frigyes valósított meg a következő évtizedben.

17 A Pesty által 1864-ben a községekhez kiküldött kérdőíven olvasható 7 kérdőpont nemcsak a határbeli topográfiai nevekre volt kíváncsi, hanem a község jelenlegi és régebbi neveire, azok magyarázatára, továbbá a község benépesítésére, legkorábbi említésére is. A községi jegyző felkészültségén, lelkiismeretességén múlott, hogy mennyire közölt megbízható adatokat az adott település múltjáról és jelenéről. A 63 vármegyére kiterjedő gyűjtésnek az 1970-es évek elejétől kezdve jelen pillanatig mintegy harmada jelent meg nyomtatásban.

18 A nyelvészeti indíttatású falukutatás mellett 1868-ban a Magyar Történelmi Társulat a községi évkönyvek meghonosítását kezdeményezte. Az egyházi história domusok mintájára fontosnak tartották, hogy a községek is vezessenek krónikát, amely első részében a település történetét, azt követően életének eseményeit taglalná. A „községi magánhasználatra" vezetett évkönyvek írójának ügyelnie kellett arra, hogy véleményét visszafogottan rögzítse, ne sértse meg sem az egyének, se az egyes felekezetek önérzetét. A kezdeményezés a pozitív társadalmi visszajelzés ellenére nem hozta meg a kívánt sikert.

19 A Történelmi Társulat folyóirata, az 1867-ben alapított Századok indulásától kezdve rendszeresen közölt régi (16-18. századi) községi pecsétrajzokat és -leírásokat, s ezzel ébren tartotta a falu iránti érdeklődést.

20 1880-ban történelmi és földrajzi helynévtár összeállításához kérték a falusi jegyzők, tanítók, papok segítségét. Az önkéntes gyűjtők Pesty Frigyes „Magyarország helységnévtára" címmel tervezett munkájához szolgáltattak adatokat. A határbeli helynevekhez a jelleg (domb, erdő stb.) megállapításán . 92