Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A megyetörténetírás lehetőségei és a középkorkutatás helyzete Vas megyében

A kiállítás végül is három egységből áll, amelyeket egy-egy kapu jelképez, amelyeket ily módon három középkori címerkép szimbolizál. Az első terembe nyíló „kapu" a gyepűkapu, melyet Vas megye címerének legrégibb változata (a vesszőből fonott gyepűn álló strucc) jelképez. Mint az a névből is kiderül, ebben a helyiségben a megye földrajzi környezetén kívül annak megváltozó határvédelmi rendszerét, várait és a benne használt fegyvereket mutatjuk be, illetve adjuk a látogató kezébe. A második „kapu" egy városkapu, a helyszínhez méltó módon a középkori megyeszékhely, Vasvár (tornyos kőfalon nyíló kapujának) címerképével jelképezve. Itt egy elképzelt középkori lakásbelsőben a mindennapi életet és annak részleteit (pl. ruházat, étkezés, bútorok) kínáljuk megtapintásra és felpróbálásra. A kiállítás harmadik egységét Vas vármegye legfontosabb egyházi intézményének, a Vasvári káptalannak a sárkánnyal küzdő Szent Mihály arkangyal képével díszített pecsétje szimbolizálja. Ez az utolsó „kapu" ugyanis a templomkapu, amelyen át egy több középkori templom elemeiből összeépített templombelsőbe juthatunk. Az ebből nyíló teremben pedig a középkori művészet Vas megyében fellelhető legszebb emlékeinek másolatai (pl. sírkövek, szárnyasoltárok) kerültek bemutatásra. A kiállítás - amelynek teljessé tételén még előreláthatóan éveket kell dolgoznunk - a jövő generációjának helytörténet oktatásában is fontos szerepet játszhat majd, alkalmat teremtve arra, hogy az ismereteket nem száraz iskolai tananyagként, hanem játékosan, a gyakorlatban sajátítsák el. Éppen ezért a kiállításhoz különböző foglalkozásokat (pl. nyíllövészet, kódexfestészet, szövés) és vetélkedőket is szervezünk majd. Ám nemcsak a gyermekek, hanem az érdeklődő felnőtteket is szeretnénk lekötni. A mélyebb ismeretek megszerzését kínáljuk a kiállítás egyik termeként berendezett és ahhoz kapcsolódó „Tudós szobája"-ban, ahol a megyénkre vonatkozó középkori adatokban való digitális vagy papír alapú búvárkodás mellett mód lesz megismerkedni a történetírás egyes segédtudományaival is (pl. régészet, embertan, történeti földrajz). Mivel a kiállításban megjelenített és ott felépített múltat nem kívánjuk múzeumi magyarázószövegekkel agyonterhelni, az egyes egységekhez vagy elemekhez külön „vezetőt" kívánunk nyomtatni, amely részletesen leírja és értelmezi azt (pl. Borostyánkő vára, A nagytótlaki szárnyasoltár, Szentgotthárdi sírkövek). Ezek a vezető lapok pedig egyben már a fentebb tárgyalt számítógépes adatbázis összefoglaló lapjai és az anyagi lehetőségek függvényében megjelentetni tervezett színes megyetörténeti lapok egyszerűbb kivitelű és így olcsóbb változatai lehetnének. A megírandó középkori megyetörténeti kötet valamelyikének ezek tehát előmunkálatait, alapjait is képezik. Rengeteg munka áll még tehát előttünk, amíg kézbe vehetjük a már sokak által - és főképpen általunk - megálmodott, nyomdaszagú első kötetet. Erre viszont legoptimistább elképzeléseink szerint is még hosszú-hosszú éveket kell várnia az érdeklődő nagyközönségnek. 80