Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

A városok kutatása meglehetősen elmaradott és elhanyagolt a megyében. Annak ellenére, hogy pl. Kőszegen az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­ség meglehetősen aktívan tevékenykedett a rendszerváltásig. Itt is - elsősor­ban - csak a 13. századot követő időszak épületeit ismerjük. A korábbi falu­településekről semmit sem tudunk. A városkutatás meghatározó eleme az ál­lampolgárok figyelmességén tói a tanács, most pedig az önkormányzat önbe­csülése, múlttisztelete. Ilyen megközelítésből nem lehetünk túlzottan büsz­kék és optimisták. A bontásokat követő építkezéseket városainkban általá­ban évtizedeken keresztül nem előzték meg régészeti munkálatok. Ez igaz még a megyeszékhelyre is. Ha pedig mégis volt ilyen, akkor a feltételezhető és várható középkori rétegeket eltávolították, jó esetben - ha egyáltalán jelen volt, mert volt középkoros régész - csak a római kori emlékek megfigyelésére került sor. így máig - Kőszeg középkori polgárházain kívül - csupán a szom­bathelyi Fő tér háromperiódusú középkori kő házairól és az ott talált tárgyak­ról, továbbá a Szombathely-Kőszegi u.-i újabb (2001: Pap Ildikó Katalin) emlé­kekről, valamint Körmendről (1999: P. Hajmási Erika) és Vasvárról (1989: P. Hajmási Erika) van tudomásunk 12-14. századi faszerkezetes házakról és ezek apró leleteiről. Sajnálatos, hogy mindkét utóbbi ásatás máig közöletlen. A középkori falukutatás vonatkozásában sem jobb a helyzet, sőt!... So­rokpolány 10-11. századi temetőjében 1941-1944 között Bottyán Árpád és Nemeskéri János földbemélyített házat dokumentáltak. Ez máig közöletlen. 1996-ban a település további gödreit tárta fel Kiss Gábor. A sárvári Sitkei er­dőben Károlyi Mária és Buócz Terézia 1970-ben leletmentették egy Árpád­kori falu részletét, de eredményeiket nem adták közre. További település­részleteket ismerünk Sé-Doberdó és Ostffyasszonyfa-Vörös Cser teriiletérői. Az utóbbi nagyrészét a Pannónia Ring építésekor pusztították el. Egy ház tel­jes megismerésére és a település néhány gödrének megásására 1999-ben a zanati elkerülő út építését megelőző feltáráson volt mód. A 2003-as év szen­zációját a megyében a celldömölki Vulkán fürdő építését megelőző ásatáson feltárt Árpád-kori falurészlet (házak és kút) jelentette (Pap Ildikó Katalin). Az Árpád-kori települések házain kívül álló ún. külső kemencéket ismerünk Ikervár 10-11. századi temetőjéből (1988: Kiss Gábor), Ják-Apáti ház (Val­ter Ilona), Szombathely-Gyöngyöshermán (Kiss Gábor) és Pápóc (1996: P. Hajmási Erika) feltárásaiból. Az 1996-1998. évi őrségi vasútépítést - magyar-szlovén vasúti összeköt­tetés - megelőző régészeti feltárása Bajánsenye határában elsősorban közép­kori, 13-15. századi leletanyagot és telepjelenségeket eredményezett. A korszak értékes, különleges és látványos leletcsoporját képezik a kály­hacsempék. Már Járdányi Paulovics István korai publikációjának köszönhe­tően híresek a vasvári példányok. Több évtizedes szünetet követően P. Haj­mási Erika ásatásainak és gyíijtésének köszönhetően ma a megye egyik legfi­gyelemre méltóbb gyűjteményi egységét jelentik. Publikálásukkal azonban ő sajnos máig adós. 50

Next

/
Thumbnails
Contents