Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

Ebbe a tevékenységbe csak az 1970-es évek második felében kapcsolódott be P. Hajmási Erika, aki Alsóújlak, Alsóság, Bozsok, Döröske, Mesteri, Narda, Pápóc, Rum, Szőce, Vasalja, Vasszentmihály, Vasszilvágy, stb. templomainak kutatásait vezette, megszondázta a pornói bencés apátságot, valamint évek óta a szombathelyi ferences kolostor műemléki munkálatait felügyeli. A templomokkal párhuzamosan - néhány esetben - sor került a templom körüli temetők ásatására is. Ilyen pl. a durván eldózerolt (1990) Csepregszentkirályi, Sosztarits Ottó ásatása. Mesteri-Intaháza templom körüli temetője 2001-2003. évi feltárása a BDF régésztechnikus képzése tanásatásaként már több mint száz sírt eredményezett. Célunk a temető teljes megkutatása. E témakörben új, érdekes és fontos adat Duka temploma és temetője kerítő árkának (2002: Pap Ildikó Katalin) megtalálása. A hazai várkutatások trendjének megfelelően megyénkben is elsőként a kővárak kutatása indult meg a 2. világháborút követően. Ez konkrétan a kőszegi, majd a sárvári vár kulturális centrummá alakítását megelőző ásatásokat jelenti. Mára mindkét vár meglehetősen lepusztult és kritikus állapotban van. A szombathelyi - csak a Romkertben látható - kora- és késő középkor-újkori kő, majd tégla vár vizsgálata Tóth Endre és P. Hajmási Erika nevéhez kapcsolható. A kőszegi Felsővárat (Óház) Bakay Koméi 1990-1996-ban ásatta meg és építtetett rekonstrukciót, ami ma kedvelt turisztikai célpont és látványosság. A velemi Szent Viden egy kora Árpád-kori favár, majd a 13. század végén lerombolt kővár állott. Részleges feltárását 1984-1985-ben Fekete Mária és Kiss Gábor végezték el. A már említett kővár kutatásokon túl, más települések török kori erődítéseiről nem sokat tudunk. Éppen csak megkezdődtek az ilyen irányú vizsgálatok. Ezek sorából - Kőszeg és Sáivár mellett - Körmend (P. Hajmási Erika) és Szentgotthárd (Ilon Gábor) emelendő ki. Az utóbbi helyen a török kori palánkból jelentős mennyiségű és információértékű archaeobotanikai - pl. hajdina első hazai előfordulása - és dendrokronológiai lelet került felszínre. Ezek a megye középkorának első ilyen vonatkozású eredményei. A kevésbé látványos, az ún. „történelem nélküli" - általában kis alapterületű - várak vizsgálata csak az 1980-as évek második felében indult meg. Összegyűjtésükkel és felmérésükkel Dénes József foglalkozott, de ezek összkiadása sajnos nem jelent meg. Csupán a Sorkifalud-zalaki és a Gór-kápolnadombi várak területén folyt valódi régészeti kutatás, a döröskeiben csak egy rétegtani-tájékozodó fúrássorozatot végeztünk 1995-ben a BDF régésztechnikus hallgatóinak terepgyakorlata során. A zalakit Kiss Gábor, a górit Dénes József és e sorok írója tárták fel. A nemesség késő középkor-kora tijkori lakóépítményeinek megismerése embrionális állapotban van. Csupán a jánosházi kastély (1979-1986) régészeti-mi'iemléki vizsgálata (M. Kozák Éva) és a chernelházadamonyai erődített udvarház (castellum) Dénes József vezette 1997. évi ásatása említhető meg. Nyilván több - ma is pusztulófélben lévő - kastélyunknak van középkori magja, előzménye. Ezek - átépítést, felújítást megelőző - tanulmányozása igen fontos jövőbeni feladatunk. 48