Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

publikáltunk.) 5. A megye Árpád-kori falvairól mit üxdunk? (Egyetlen teljes ház lett feltárva Zanat határában 1999-ben, és 2003-ban Celldömölk határában egy falurészlet.) 6. Szombathelynek csak római kora volt és a középkora is csak írásos forrásokkal fogható meg? (Még jó, hogy van három egymásra rétegződött késő középkori házunk

24 a hajdani Fő téri foghíj ásatásából!) A provokatív kérdések sorát lezárva jelzem, hogy a kérdések utáni zárójeles megjegyzéseket 130 év távlatában írtam le. Elkeserítő ez? Úgy vélem: igen, nagyon. Ezek után azonban nézzük meg a kutatás eredményeit

25 kissé részletesebben az elmúlt három évtized távlatában. Azért csak ebben az időszakban, mert a korábbi gyűjtéseknek szinte pusztán a tárgyi emlékei hasznosíthatók. A jelenségek egészéről, kísérő információkról - ami a korszerű követelményeknek megfelelő feldolgozást lehetővé tenné - ugyanis igazából nincs tudomásunk. 2. AZ EGYES KORSZAKOK KUTATÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ 1970-ES ÉVEKTŐL MÁIG 2.1. Az őskorkutatás A múzeum történetének 1945 utáni első, szakképzett őskoros régésze a velemi kutatásokat 1972-ban megkezdő - 1998-tól nyugdíjas - dr. Károlyi Mária volt. Az 1973-tól megyei múzeumigazgató dr. Bandi Gáborral (1949-1988) tovább erősödött a korszak kutatása, majd 1986-ig munkatársuk - jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója - Fekete Mária. A megyei igazgatói posztot betöltő Bandi Gáborról tudni kell, hogy az ország első megyéjeként (sic!) az 1970-es években kezdette meg a régészeti légifotóztatást - ez különösen az akkori vasfüggöny közelsége miatt nem volt utolsó tett! - a velemi Szent Vid és a római kori utak, valamint az Iseum témakörében. A Magyarország Régészeti Topográfiája (megjegyzendő, hogy Lipp Vilmos 1877ben készíttette el a megye akkor ismert - nem csak őskori! - lelőhelyeinek térképét) Vas megyei köteteivel kapcsolatos előmunkálatainak a hely és a kor nem kedvezett. Hogy a velemi kutatás újra, tervásatásként megindiilt, s a mai őskoros régészek generációi járhattak ide tanulni, hogy „A másfélmillió lépés Magyarországon" forgatása során sem kerülték el a hegyet, ahogy a külföldi forgatócsoportok sem, ... az eredmények után 1988-1993 között nemzetközi kutatás folyt a hegyen ... neki köszönhető. Korát messze megelőző manager igazgató (is) volt. Velemben 1979-1980-ban Régészeti Park létrehozásán fáradozott - a következő Százhalombattán 1997-ben nyitotta meg kapuit -, amikor erre Európában még féltucat példa sem volt. Egy-két épületrekonstrukció elkészült, de mára ezek az enyészet martalékává váltak. Tudta, a régmúltat élővé és érthető kell és lehet tenni. Két nemzetközi tudományos konferenciát szervezett (Velem, Bozsok) a hazai és nemzetközi csere, vagyis a múzeumi könyvtár gyarapodásának alapját jelentő Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője köteteit megjelentette, a felújított (1977-1980) épületben elkészített (1982) állandó kiállításnak - évekig tartó pozitív nemzetközi visszhangja volt. Az első olyan hazai múzeumigazgatók egyike volt, aki a modern, számítógépes nyilvántartás lehetőségéről gondolkodott ... 21