Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

3339 km 2 területű megye történetének ilyen megközelítésből történő kutatá­sának koordinálása. Márpedig ez csak valamiféle koncepció alapján oldható meg! Itt rögvest meg kell jegyeznem: a későbbiekben csak a mai Vas megye régészeti kutatásáról, koncentráltan annak is utóbbi három évtizedéről írok. A történeti Vas megye ilyen irányú feldolgozása csak egy későbbi, nagyobb terjedelmű munka 5 tárgya lehet. Nem célom tehát, hogy a múzeumi szervezet tevékenységének minden­egyes vonatkozására kitérjek - akkor a cím sem ez lenne, s az már nem is az én hatáskörömbe tartozna -, de néhány, a régészeti tevékenységgel összefüg­gő vonatkozást az érthetőség miatt fel kell majd villantanom. Az alábbi összefoglaló tanulmány elkészítésében természetesen segítsé­gemre voltak a Régészeti Osztály munkatársai, amiért e helyütt is köszönetet szeretnék nekik mondani. Az Osztály tevékenysége tudományos munkájának értékelésénél nem tekinthettem el a munkánkat érintő általános muzeológiai követelményekre (2001. évi LXIV. a Kulturális Örökség Védelméről szóló törvényre és az ehhez kapcsolódó miniszteri rendeletekre, valamint az Ügy­rendi Szabályzat 44. §) történő általános hivatkozástól. A hangsúlyt azonban ezen írásban az utóbbi évtizedek és a közeli, a remélt jövő bemutatására he­lyeztem, ugyanakkor a régészeti kutatás és eredményeinek tendenciáit na­gyobb távlatban szeretném érzékeltetni. Akkor is, ha a két évtizeddel ezelőtt lezárt archaeológiai kutatásokat összegző „Tájak - Korok - Települések" cí­mii állandó kiállítás az emeleten még látható, és az addig megjelent kiadvá­nyaink olvashatók. Ugyanakkor nem titkolt célom, hogy írásommal némi se­gítséget nyújtsak a helytörténeti kutatással kacérkodóknak. A hazai régészettudományban történő általános és alapvető tájékozódás­hoz az alábbi munkákat ajánlom: Visy - Nagy, 2003. 486 p. Ilon Gábor: Régészet. In: Magyarország a XX. században. 5. köt. Tudomány. 2. Társadalomtudományok. Szerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2000. 353-407. p. Ilon Gábor - Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Segéd­könyv a főiskolák történelem szakos hallgatói számára. Szombathely, 1993. 390 p.; 2. kiad. Pápa, 1995. 309 p.; 3. kiad. Szombathely, 1996. 309 p.; 4. kiad. Szombathely, 2000. 309 p. BEVEZETÉS 1. személyi és tárgyi feltételek 6 - következmények A kezdetekkor (az első nyolc évtizedben) 1-2 fő, úgymint: Lipp Vilmos, Kár­páti Kelemen, Miske Kálmán, Horváth Tibor Antal, ... és Türr Ervin (1952­1953) nevével jellemezhető a megye régészeti kutatása. Az 1960-as évek ele­jétől is csak Szentléleky Tihamér és Buócz Terézia tevékenykedtek. Az 1970-es évek közepétől az aránytalan - még a Savaria-kutatás hangsúlyossá­ga miatt sem elfogadható - római koros túlsúly lassan kiegyenlítődött az ős­6

Next

/
Thumbnails
Contents