Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Czirók András: A celldömölki Holocaust története a helyi sajtó és visszaemlékezések tükrében

Spitzer Jenő bizományos. Több évig teljesített munkaszolgálatot különböző századoknál és 1944. dec. 20-án Székesfehérváron szabadult fel. Szüleit, feleségét, nővérét vesztette el. Steiner Emil kereskedő. 1940-ben vonult be munkaszolgálatra a 107-es VÉP-hez és 1944. dec. 20-án fogságba esett. Szüleit, feleségét, 2 gyermekét ölték meg a német lialáltáborokban. Steiner László kereskedő. Több éven át teljesített munkaszolgálatot az ország területén és 1945. január 18-án Budapesten szabadult fel. 4 testvérét, sógorát, és a családból egy gyermeket vesztett el. Szekeres György dr. ügyvéd. A 101/208-as századdal teljesített munkaszolgálatot éveken keresztül, majd deportálták és 1945. május 2-án szabadult fel. Fiát, édesanyját vesztette el. Feleségét is deportálták. Török Gyula dr. orvos. 1940. aug. 20-án vonult be, majd később ismét munkaszolgálatot teljesített és 1944. jún 5-én deportálták. Családjából felesegét, gyermekét és szüleit vesztette el. Ungar Ferenc szabó. Munkaszolgálatos volt 1944 júniusától 1945. jan. 18ig. Anyját, testvérét deportálták, őket vesztette el. Vass Gyula könyvelő. 1944 májusában vonult be munkaszolgálatra, majd júl. 6-án deportálták. Feleségét, lányát, unokáját a deportálás során vesztette el. 1945. ápr. 11-én szabadult fel Buchenwaldban. Weisz Pál kereskedő. A 303/3-as századdal teljesített éveken át munkaszolgálatot. Később deportálták és Bécsben szabadiilt fel. Feleségét, 2 fiát és családja több tagját deportálták és azok mind el is vesztek. 6. AZ ÁLDOZATOK ÉS A PUSZTÍTÁS Néhány adat az embertelenség mértékéről:

37 A celldömölki hitközségek lélekszáma 1944-ben (Alsósággal együtt) 550 fő Mártírok száma 453 fő Visszatértek száma 94 fő A visszatértek főként 17 év feletti munkaszolgálatos lányok voltak. Szomorú tény, hogy egyetlen anya sem tért haza. 7. A FRONTON TELJESÍTETT MUNKASZOLGÁLAT

38 Budai Béla 1922. augusztus 22-én született Nagysimonyiban. A falu zsidósága szegényes körülmények között élt. A túlélő édesapja tojásszedéssel és eladással foglalkozott, édesanyja a házuktól nem messze levő vegyeskereskedést vezette. Tanulmányait a falu evangélikus elemi iskolájában kezdte, majd a celldömölki zsidó iskolában folytatta. Elmondása szerint nagyon szegény sorban éltek, szülei minden nap gazdag zsidó családokhoz küldték őt testvérével együtt ebédelni. A hat osztály elvégzése után a következő három ún. ismétlőévet a falu katolikus iskolájában végezte el. Édesanyja, aki hithű zsidó asszony volt, mindenáron vallásos embert szeretett volna faragni legidősebb fiából, ezért a gyomoréi rabbi képző iskolába küldte, ami szöges ellentétben állt az ifjú elképzeléseivel. Hamarosan ki is maradt a patinás iskolából, s egy 83