Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Czirók András: A celldömölki Holocaust története a helyi sajtó és visszaemlékezések tükrében

Temesvári utcákban, valamint a Nagy Sándor téren, és a vasúti aluljáró előtt állították fel. A lakosság a szombatzsinór lebontása érdekében emelte fel a hangját, így szerették volna a város arculatáról letörölni a gettójelleget, amely azt hirdette, hogy Celldömölk a zsidók fellegvára lett. 8 A zsidó asszonyokat még a heti vásárról is igyekeztek kitiltani arra hivat­kozva, hogy már korán reggel „tervszerűen" felvásárolnak mindent, hogy ne jus­son másnak, sőt undort keltve még a kereskedők portékáihoz is hozzányúlnak. 9 A közhangulatot a zsidók ellen próbálta hangolni a sajtó azzal is, hogy el­tólozva tudósított Német József cukorgyári géplakatos feleségének baleseté­ről, akit egy munkaszolgálatos ütött el. 10 "Weisz Lászlót pedig kis híján meg­ölték azért, mert egy házkutatás során rejtett húsárut koboztak el tőle. 11 A Kemenesalja c. hetilapban, mielőtt megkezdődött volna a gettósítás, zsidóellenes cikksorozat jelent meg. 12 Az írás alapja Prohászka Ottokár szé­kesfehérvári püspök tanulmánya az antiszemitizmusról, amely a „Magyar Sión" c. tyságban jelent meg 1893-ban. Prohászka ellenezte a zsidó vallás törvényes elismerését, és a következő téziseket fogalmazta meg a zsidóság ellen: - A zsidó morál átka a keresztény műveltségnek, amely átkon ez a keresz­tény kultúra okvetlenül tönkremegy, ha nem dobja ki magából a mérget. - A zsidóságot nem szabad recipiálni 18 a keresztény államoknak, hanem védekezniük kell ellene, s ahogy lehet, tói kell adniuk rajta. - Fekélye már csontvázzá rágta a keresztény népet, s a nemzetnek nagy ré­szét koldusbotra juttatta. - Megmérgezi a moralitást az üzleti világban: lealacsonyítja az erkölcsi fo­galmakat, tagad minden törvényt és eszmét, megfojtja szívtelenül áldoza­tait, melyeket behálóznia sikerült, továbbá divattá emeli a korrupciót. - A karakterisztikus zsidószellem egy nagy vészt hozó csapássá növi ki magát nemcsak egyes nemzetekre, hanem az egész keresztény műveltségre nézve. -A zsidóság sötétsége fenyegetően borul a magyar nemzetre. - Végül az író Tertulliánnal 14 egyetértésben a zsidóságot „gyalázatunk me­legágyának" nevezi. A püspök az antiszemitizmust a következőképpen határozta meg: A fogal­mat „nem faji, nem vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk föl. Az antiszemitizmus a keresztény erkölcstan és a keresztény társadalmi rend re­akciója, és mint ilyen a legjogosultabb mozgalom, aminek bizonyítására vál­lalkozunk." 15 A közölt tanulmány célja kétségkívül az, hogy a város polgárait a zsidók ellen hangolja, elhitesse velük a fasiszta elvek helyességét. „Ötven év keser­ves tapasztalataival kellett a magyarságnak gazdagabbnak lennie, hogy át­láthassa az első magyar fajvédő állásfoglalásának színtiszta igazságát." XQ ­összegezte a félévszázados írást a Kemenesalja szerkesztősége. Szerencsére nemcsak bántalmazásról, népgyalázásról, hanem embermen­tésről is megemlékezhetünk. Darvas József antifasiszta népi író, későbbi mi­79

Next

/
Thumbnails
Contents