Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Majdan János: A celldömölki vasútállomás vonzáskörzete 1895-ben

A VASÚTÁLLOMÁS FORGALMÁT BEMUTATÓ FORRÁS A századforduló ezeréves ünnepségeihez kapcsolódva az országban minden szakterület beszámolt a fejlődéséről, rögzítették a századvégi állapotokat. Ilyen összegzés készült a vasutak esetében is, amely egyfelől rögzítette az eredményeket, másfelől a különleges adatfelvétel segítette a további fejlesztési irányok kialakítását is „A legutóbbi nagy államosítás befejezte után elérkezettnek látta a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az időt aira, hogy a rég érzett hiány végre pótoltassék utasítá a m.kir. államvasutak igazgatóságát a munkálatok megkezdésére."

5 - írta az adatfelvételről készült könyv előszava. A miniszter Edvi Illés Sándort bízták meg a munka szervezésével és a feldolgozás vezetésével. A statisztikában a MAV és az üzletkezelésében lévő helyiérdekű vasutak egész évi forgalmát rögzítették. A két vaskos kötetben közreadott összegzés minden vasút esetében egységes elvek alapján mutatta be az érintett vonalat és a működő állomásokat, melyek adatainak pontosításához más korabeli adatfelvételeket és tudományos feldolgozásokat is segítségül hívtak. Elsőként szó esik a pálya mentén fekvő földrajzi környezetéről, majd a vastít mentén élő lakosság anyanyelvi ismertetésére kerül sor. A forgalomhoz közvetlenül kapcsolódik a 3. fejezet, amelyben kiderül a. földművelés általános ismertetése, amelyből megtudja az olvasó a vonal mentén működő mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonosainak, gazdaközösségeiiick, bérlőinek nevét, a birtokok nagyságát. Az országos statisztikákból átvett adatok segítségével itt van mód az összehasonlításokra, mivel ebben a fejezetben adják közre, hogy az érintett teriileteken az előző években milyen termésátlagokkal rendelkeztek a gazdaságok. A gabonaféléket, az ipari növényeket, a kereskedelmi növényeket és a takarmányokat külön csoportosítva közli a felmérés. A 4. fejezetben a szőlőműveléssel kapcsolatos adatok szerepelnek, míg a következőben a gyümölcstermelésről van szó, ahol időnként a fajtákat is feljegyezték. Ugyanilyen szempontok szerint esik szó az érintett vonal melletti zöldségtermelésről. A 6. fejezetben a vasúti szállításba bekapcsolódott állattenyésztő gazdaságok adataiban külön közlik a szarvasmarha, a ló-, a sertés- és a juhtenyésztők gazdaságait, illetve a baromfitartókat. A szállítási irányok bemutatása és számszerű közlése mellett, a statisztika készítői közreadják az állatok fajtafelsorolását is, amivel jól érzékelhető, hogy a szállításba bekapcsolódott gazdaságokban a hagyományos, vagy az új fajták teijedtek el. A 7. fejezetben az állati termékek nem nagy mennyiségű szállításait jól mutatják a gazdák szemléletét. Az erdőgazdaságok fakitermelései és szállításai mellett külön feljegyzésben esik szó az erdei termékek begyűjtéséről és forgalomba hozataláról, amely szintén a specializáció fel mutat. Az ásványok kitermeléséről szóló 9. fejezetben a bányák termelési adatai, munkáslétszáma, technikai felszereltsége tanulmányozható. A vasút mellett működő ipari létesítményekről adtak átfogó kép a 10. fejezet60