Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846

A per folyamán sok olyan adat került felszínre, mely kiindulópontként szolgálhat további helytörténeti kutatásokhoz. Az egyik ilyen adatcsoport Petend pusztára vagy Petendi dűlőre vonatkozik. A jegyzőkönyvből kiderült, hogyan változtak birtokosai, és miként osztódott három részre határa a 17. század folyamán. Láthattuk, hogyan került a szomszédos községek között felosztásra egy olyan falu, melyről a Mohács előtti időszakból okleveles adatok tudósítanak. A per mellékletét képező térképek segítségével azt is könnyen meg lehet határozni, hol érdemes régészeti kutatásokat kezdeményezni, ha pontosan meg akarjuk határozni ennek az elpusztult településnek a helyét. A beterjesztett okmányok között szereplő, a dűlők osztályozását tartalmazó irat a névtannal foglalkozók számára is érdekes lehet, hiszen a község összes tagosítás előtti dűlőnevét tartalmazza. Egy másik fontos terület, amely hasznosíthatja a fentieket, az a családtörténet. A Dömölky család 17. századi kihalásának körülményei, birtokainak további sorsa, az örökösök személye, vagyonuk szétaprózódása máig nincs pontosan tisztázva. Bár a szakirodalom érintőlegesen foglalkozott a család történetével, adataik nem minden esetben fedik egymást. Ezek kritikai egyeztetése és levéltári fonások alapján történő bővítése és publikálása közeli terveink között szerepel. A családtörténettel szorosan összefonódott a birtoktörténet. Hogyan emelkedett a Dömölky család a kisnemesek közül a birtokos nemesek közé, miközben kastélya egy kuriális nemesi község közepén állt? Vajon a Dömölkyek tagjai voltak a közbirtokosságnak? Sajnos, a 2. világháború során elpusztult községi irattár hiányában kevés forrás áll rendelkezésre Nemesdömölk történetétének részletes feltárásához. Reményeink szerint a vármegye levéltárának anyagából még kerülhetnek elő a helytörténet számára is hasznosítható adalékok. JEGYZETEK 1 Porkoláb István: Celldömölk Kismáríacell szabadalmas mezőváros története. Celldömölk, 1927. 188 p. 2 Vajai/ Sándor: Kemenesalja monográfiája. Kézirat. Celldömölk, 1944. 147 p.; Uő.: Kemenesaljái nemes családok. 1-2. köt. Kézirat. Celldömölk, 1944. 382 p. 3 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kézirattár N 17. Nádasdy Lajos: Pordömölktől Kis-Czellig. Celldömölk fejlődéstörténete, 1252-1848. H. n., é. n. 110 fol. * A kisebb tanulmányokról is cikkekről részletes tájékoztatást ad: Celldömölk irodalma. Válogatott bibliográfia és repertórium. Összeáll. Bánó Zsuzsa. Celldömölk, 1976. 110 p. (Nagyközségi és Járási könyvtár füzetei) 5 Fächer Donát: A dömölki apátság története. Bp., 1912. 644 p. (A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története; 12/A.) 6 Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. 1. köt. Sopron, 1924. 932 p. 7 Jakab Lajos - Nádasdy Lajos - Szentpály-Juhász Imre: A celldömölki református gyülekezet története, 1924-1996. Sárvár, 1996. 68 p. 55