Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Boros Zoltán: Nemesdömölk arányosító tagosztályos pere, 1842-1846

nos vitatott kertjére vonatkozott, másik részük viszont újabb területek hovatartozását kérdőjelezték meg. Az egyik az úgynevezett Halmoki dűlő volt, a másik Petend puszta (pi'aedium). A Halmoki dűlő a községtől nyugatra, a mai Cinca két oldalán, nagyobb részben a vízfolyás bal partján terült el. Az 1760-as évekből több tanúkihallgatási jegyzőkönyv másolatát mutatták be az alperesek, melyek azt igazolták, hogy a terület korábbi tulajdonosa, a felsőbüki Nagy család tagjai, többször is a közlegelő rovására igyekezett növelni szántóföldjét. Ugyanezt tették a szomszédos Mihályfa lakosai is.

34 Alsó-Petend és Felső-Petend nevű dűlők a sömjéni és mersei határ szomszédságában feküdtek. Petend ügyében az alperesek azt hangoztatták, hogy sohasem képezte a nemesdömölki határ részét, mint ahogy az a térképen szerepel. Ráadásul Manch és Nedeczky urak saját pusztájáról van szó, amit a közbirtokosság kizárásával használtak. Az alperesek kijelentették, hogy egyezség esetén ugyan elfogadják mint a Nemesdömölk tartozékát, ám ha sorshúzásra kerül a sor ezt már nem tudják megtenni.

35 Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az 1844. március 4-ei tárgyalási napon Dugovich Imre különvéleményének adott hangot. Kijelentette, hogy nem lehet pontosan elhatárolni a telek belső részét a külső tartozékoktól, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az arányossági kulcsba mindkettőt számítsák be. Felhívta a figyelmet arra, hogy is hogy a földkönyvben több utólagos javítás is történt. „Vakarások" láthatók Gyarmathy János Czigány rét nevű földjének bejegyzésénél valamint az evangélikus gyülekezet, a lelkész és tanító házához tartozó földkönyvi rovatokban, nemkülönben Nedeczky Ferenc jobbágya, Szalav János által bírt kuriális telek esetében is. Ezzel gyakorlatilag a földkönyv hitelességét kérdőjelezte meg. A Halmoki dűlő ügyében emlékeztetett arra, hogy már századok óta a Marich és Nedeczky család őseinek birtokában volt, ezért mostani felosztásának nem látja értelmét. Petend prédiumát ő sem tekintette a nemesdömölki határ részének. Sőt, egy saját keziíleg rajzolt térképet is mellékelt, melyben lerajzolta a Petend környéki dűlők elhelyezkedését, és pontosan bejelölte a Nemesdömölktől elválasztó árok vonalát és a határköveket.

36 A jegyzőkönyvbe bevezeti Petend rövid történetét is. Ezek szerint valamikor önálló település volt az Ostffy család birtokában. Házasság révén szerezték meg a Dömölkyek, tőlük egy részét Nagy István vásárolta meg, más része viszont újabb házasságok révén sömjéni birtokosok kezébe került. A térképet készítő Benda mérnökkel is utólag festették át a nemesdömölki határral azonos színűre Petend területét. 37 Dugovich felvetésére többen is reagáltak. Az alperesek ügyvédje a törvényekre való hivatkozással visszautasította ennek az egyébként személyeskedésektől sem mentes hozzászólásnak minden pontját. Ugyanakkor további tanúk beidézését is kilátásba helyezte Gyarmathy János földfoglalásának tárgyában, amit egy újabb vallomás

38 beterjesztésével kívánt nyomatékosítani. Szalay János ügyének kivizsgálását annak további költségnövelő vonzatai miatt elvetette.

39 A Vidos örökösök védője hangsúlyozta, hogy az arányossági 49