Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

A családokban a durva apáktól szenvedő gyermekek szánalmas, kiszolgáltatott helyzete, a mostohaanyák gonoszsága és a lányaikat erőszakkal házasítok, ahol a pénz, a Jószág szelleme" dolgozik, leányukat egy életre szerencsétlenné tették. Ilyen és ehhez hasonló helyzetek ellen emelte fel szavát. Kiáltó szózatként írt arról, hogyan lehetne a cselédek helyzetén változtatni. A leányos anyáknak is tanácsokat adott. Neveljék leánygyermeküket „asszonyiságra", mert a leány is csak gondos nevelés útján lesz feleség, anya és gazdasszony.

9

* Az olvasás, az önművelés fontosságát több alkalommal hangsúlyozta, jelentőséget tulajdonított az újságoknak. Véleménye szerint az olvasás legfőbb célja, hogy a saját egyéniségünkhöz illő könyvek és újságok útján tapasztalatokat gyűjtsünk, egészséges életfilozófiát alakítsunk ki. Vizsgálta, hogy látott iyságot. Az olvasni nem szerető bíró és jegyző pedig nekik kellene a közösségünk számára több példányban előfizetni az újságokra - javasolta. A hosszú téli estéken gyűljenek össze egy jól olvasó házánál, és vitassák meg a hallottakat.

95 írt a férjzsamokságról, a szülők és gyermekek kölcsönös tegeződéséről, a farsangról, a húsvéti tojásfestésről, a színészet fontosságáról, s hogy egy más jellegű témát is említsünk, a fűzvessző termesztését szorgalmazta. A helységnevek magyarázatánál a Sághegyről írta: füstölgése mindenkor az időjárás változásának biztos jele. írásai között találunk az emberi testtel, az emberek egészségével foglalkozókat is. Első pillanatban tájékozottsága meglepőnek tűnik, de az előzmények ismeretében nem tekinthető véletlennek. Mint maga írta: ugyan egyházi szolgálatra termett, de mindig rokonszenvezett a természettudományokkal, különösen az orvostudománnyal. Meggyőződése, hogy ha a molnárnak a hibák kijavításához ismernie kell a malom szerkezetét, fontos, hogy a lélek az ő alkatrészeit ismerje, s a bajokon valamit orvosolhasson. Külföldi útjai során Bécsben tanulmányozta az emberi test viaszból készült részeit, az egyetem bonctermében gyakran figyelte a tanulókat boncolás közben. Jénában vendégként több műtéten vett részt, hallgatott előadásokat a koponyáról. Szeretett volna betekinteni a bábaképzésbe, de itt az ajtó becsukódott előtte. Tapasztalatokat akart szerezni az új gyógyszerekkel folytatott állatkísérletekről, de Jénában és Bécsben ilyen nem folyt, a párizsi úthoz pedig nem volt elegendő pénze, drága orvosi könyvekből pótolta ezt.

96 A lélek orvoslására vannak templomok, papok, s jó lenne, ha a test is találna bajaira orvost és orvosságot. Orvos van, azonban patikát friss gyógyszerekkel ellátva, gazdaságosan, a patikusok kára nélkül, csak néhány helyen, egymástól távol lehet fenntartani. Ezért azt javasolta, az orvosok rendszeresen járják körbe betegeiket, vigyék magukkal a gyógyszereket, és sebészi eszközöket. Szerette volna, ha nézete nem csupán óhajtás lenne, a falukat járó orvosokat nem tekintené kontároknak, sőt útjukat meggyőződéssel kívánta. Emlékverset írt a diétás gyermekek számára. 36