Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

közül egy sem volt közel hozzá, akivel társaloghatna, akitől tanulhatna. Kisfaludy 4 órányira van tőle, ezért vele is ritkán találkozhat. Kazinczyt érdekelték a kemenesaljai események, ezt bizonyította levele. 1803 nyarán Nemesdömölk meglátogatására is készült, de kocsija tatán feldőlt, megsérült, ezért nem tudott eljönni.

31 Érdekességként említsük meg, hogy Kazinczy tervezett dukai látogatása és Kresznerics Ferenccel való találkozása is elmaradt. A látogatásról annyit jegyezzünk meg, ebben az időben divatban volt egymás kölcsönös felkeresése. Ha Kis János a barátok hiányáról panaszkodott is, ne gondoljuk, hogy magányosan élt. Berzsenyin kívül nagyon sokat ismert irodalmi kortársai közül úgy, hogy kereste a találkozásokat, ismerte a környezetében élő írogató lelkészeket. Okét a visszaemlékezéseiből és a Kazinczyval folytatott levelezéseiből ismerhetjük meg. Mielőtt őket sorra vesszük, még egy lényeges befolyásoló tényezőt kell megmelíteni, a Soproni Magyar Társaságot, illetve a diáktársaságokat. „Jelentőségük nemcsak abban rejlik, hogy műveltebb olvasóközönséget neveltek, hogy sok írót, költőt indítottak el az irodalmi pályán, hogy a magyar nyelvű irodalom alkotásait ismertté tették szélesebb körök előtt... hanem abban is, hogy ezekben a társaságokban nőtt fel a magyar polgári átalakulás és haladás harcos követője."*

4 A társaságok közül a legnépesebb a Kis János kezdeményezésére - a Németországban tapasztalt irodalmi társaságok hatására - alakult soproni 1790-ben a magyar nyelv és irodalom ápolására. Nagy becsülete volt körükben a könyveknek. A könyvtár nyitva állt mindenki számára, s alak fiatal koruk miatt nem lehettek a társaság tagjai, a tagsági díj befizetése ellenében könyvet, folyóiratokat éppen úgy olvashattak, mint a tagok. Térjünk vissza az előzőekhez. Kis János Berzsenyit sömjéni éveiben gyakran felkereste, „... nálam és még többször nála s közbirtokos társánál táblabíró Káldy Pálnál, egy jókedvű, élénk eszű, s olvasni szerető férfinál gyakran társalkodtam."'™ Káldy Pál Berzsenyi barátja, házasságkötésekor egyetlen tanúja, leányának keresztapja volt. Nagy könyvtárral rendelkezett, könyveit Berzsenyi is olvashatta. Merényi szerint, amikor Berzsenyi Nikiára költözött írt verset Káldynak írta. Jó hazafi volt, alti az 1797-es nemesi felkelésben hadnagyként vett részt. Berzsenyivel együtt kapcsolatba került a Soproni Magyar Társasággal. A társaság irodalomközvetítő szerepét jelezte a könyvtár használata és a folyóirat előfizetés, a könyveket vidékre is kölcsönözték. A társaság könyvtárosa 1798-ban arról számolt be, hogy a kültagok közül Berzsenyi és Káldy a kölcsönzési díjat kifizette. (Káldy kettőt, Berzsenyi 2,16 Ft-ot).

35 Egy másik alkalommal Káldy Pál nevét ott találjuk az egyesület támogatói között (1,8 Ft-ot ad).

36 Amíg korábban Kis János barátok hiányáról panaszkodott Kazinczynak addig hamarosan szíves jó barátokról tudósíthatott. Közülük való Zigán János (Kemeneshőgyész, 1798-1809) - Kemeneshőgyész 1950-ben került Veszprém megyéhez - és Szüts István (Csönge, 1795-1807) prédikátor társai minden tekintetben olyanok, akik akkor is megérdemelnék Kazinczy szeretetét, ha nevét nem ismernék. 14