Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

Perlaky Gábor a Berzsenyi családdal komasági viszonyban állt, Dánielnek keresztapja volt, ő is keresztelte. Perlaky Gábor halála után Ráth Mátyást jelölték a superindentensi hivatalra - Ráth Mátyás adja ki 1780-ban a magyar Hírmondót, az első magyar nyelvű lijságot, - de nem őt, hanem Perlaky Dávidot választották meg. Kis János szívesebben látta volna Ráth Mátyást, valószínű, hogy irodalmi munkásságát értékelte nagyobbra. A különböző nevek említésénél jegyezzük meg, nem volt mindegy, hogy a terebélyesedő apátság mellett kik voltak az egyházkerület vezetői Nemesdömölkön. Perlaky Dávid megválasztásában közrejátszott bátyjának a tekintélye, aki egyébként - miután szüleik korán meghaltak már mint nemesdömölki lelkész nevelte. Nemesdömölki működése előtti időszakáról több adat áll rendelkezésre, ezért röviden vázoljuk a tudását állandóan gyarapítani akaró lelkész útját. Sopronban és Pozsonyban tanult, majd lelkésszé avatták. Három év múlva, nem elégedve meg tudásával, előbb beutazta Magyarországot, majd külföldre ment. Bécs, Prága Drezda, Lipcse után 3 évet tölt Göttingában. Itt Lock Rousseau mellett a filantrópok, különösen Rosenmüller lipcsei szuperintendens hatására írja meg neveléstanát: A gyermek jó neveléséről való rövid oktatás 1791., „amelyben részint az intézményes tanítóképzés fontosságát, részint pedig - elsősorban falun - a gyakorlati mezőgazdasági természetrajzi oktatást hangsúlyozza"''

1

* Ezeket az elveket - mint tudjuk - Tessedik Sánmel közelítette meg legjobban. Külföldről hazatérve Komáromban lett lelkész. Nagy hatással volt rá Péczeli József, a jeles író és az általa szerkesztett Mindenes Gyűjtemény, amelynek munkatársa, szerkesztője lett. Komáromban adja ki a már említett neveléstani könyvét. Tessedikhez hasonlóan jól látta, hogy kevés a képzett tanító. „Valameddig oskolamestereket nevelő semmináriumaink nem lesznek Magyarországban mindaddig nem is remélhetjük, hogy jó oskolamestereink legyenek, és a gyermekek is jobb módjával taníttassanak. Mert hogyan tanítson az, aki azt sem tudja és sohasem is tanulhatta, mit s mi módjával tanítson.

M8B Addig is, amíg szemináriumaink lesznek, azt kívánja, hogy a tanítókat a gimnázium mellett képezzék. Sőt még az iparoktatásra is céloz, s egy kézimesterség elsajátítását követeli mindenkitől. Sürgette a tanítók helyzetének javítását. „Nálunk Magyarországban egy öreg béresnek, vagy házi inasnak gyakran tisztességesebb fizetése s több becsülete van némely úri házaknál, mint a házitanítónak, akinek még amazok miatt is szenvednie /ce//."

20 Perlaky Dávid egyházi hivatal révén 1791-ben részt vett a Pesti Zsinaton, ahol felszólalt a népművelés ügyében és kifejtette álláspontját. Az iskolaügy körüli munkássága kapcsán figyelt fel rá Ráday Gedeon, a tudományok és a tudósok pártfogója. Levelet írt Rádaynak, melyhez mellékelte a legjobb német tudósok munkái alapján készített olvasókönyvét. Szerette volna, ha az iskolákban ugyanazon könyvből tanulnának s miután így sok példányban olcsóbban előállítható, a szegényebb gyermekek is meg tudnák venni.

27 Az egységes tankönyv bevezetésének gondolatát vetette fel. 12