Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

2. szám - Káldos Gyula: Fejezetek Celldömölk művelődéstörténetéből a 19. századig

s át akarta vinni az új templom keleti végébe tervezett kincstárba. Lehet, hogy a kincstárt könyvtári célra is tervezték. Darabszámra is jelentősen bővült a könyvtár, ezt bizonyítja az apátság feloszlatásakor készült leltár. 1787-ben II. József feloszlatta a rendet, ennek kapcsán felmérték a kolostor vagyonát, közte a könyvtárat: 4 könyvállványt, egy támlásszéket, egy puhafás asztalt, 566 művet 727 kötetben, 46 kéziratot 87 kötetben, 22 csonka művet 24 kötetben találtak. Az összeírok a könyvek jegyzékét kérték, amire azt a választ kapták, hogy nincs, mert a könyvtár is csak néhány éve van külön. Az elhunyt rendtagok könyveit gyűjtötték egybe, hogy el ne kallódjanak. A rendtagok szobáiban 509 mű volt 875 kötetben. Közülük több a könyvtárból került hozzájuk.

9 Valószínűleg menteni akarták őket, de elemi károsodás is érte a könyveket. Néhány évvel korábban, 1783ban Makótzy, a 84- éves apát, aid 32 évet szolgált Dömölkön, szobájában tűz keletkezett, amely mindenét - magával együtt - elégette.

10 A könyvtárban és a rendtagok szobáiban talált könyvek száma együttesen 1075 mű 1602 kötetben. Ha ezt összehasonlítjuk az ugyancsak feloszlatott pannonhalmi könyvtárral, ahol 4249 könyv volt, azt mondhatjuk, hogy gazdag állomány volt Dömölkön. A könyveket a pesti egyetemi könyvtárba szállították, jegyzék kíséretében, így tudjuk, hogy az apátság legrégebbi könyvét 1459-ben Nürnbergben adták ki. A 16. századból 18, a 17. századból 29 mű szerepel, a legtöbb pedig a 18. századból való. A könyvek tartalmuk szerint igazodnak a szerzetesek életéhez, mert nekik a felszentelés után mindennapi kenyerük a gyóntatás, istentisztelet, prédikálás volt, s maradék idejükben a maguk lelki gazdagodásának élhettek és csak a könyvhöz fordulhattak felvilágosításért. így a teológia, bölcselet mellett néhány latin klasszikus, valamint történelem és magyar jog jellemző a könyvek tematikájára. A gazdálkodáshoz kapcsolódó könyveket alig találtunk. A könyvtár papi jellege nem zárta ki, hogy mások is igénybe vegyék. A rend vagyonának visszaállítása a könyvtárral együtt 1802-ben megtörtént. A könyvtárról ezután keveset tudunk, minden bizonnyal tovább gyarapodott, erre utal az a tény, hogy 1862 és 1910 között Pacher 7 olyan rendtagot említett, aid „lelkiatya" és „könyvtáros", illetve „levéltáros" és „könyvtáros" volt.

11 Érdekességként emelhetjük ld Széchenyi István „Javaslat a magyar közlekedésről" című 1848-ban megjelent könyvét, amelyet „Gácser Leónak tisztelettel gróf Széchenyi István" bejegyzéssel tiszteletpéldányként küldött. vz Az apátság irattárából több részletre választ kaphatnánk, de az a. 2. világháború áldozata lett. Jándi Bemardin apát gépelt naplójának tanúsága szerint az apátsági „irattár és levéltár teljesen elpusztult". Sajnos az ukrán nők és az orosz parancsnokok legnagyobb részt „vagy eltüzelték vagy máshova vitték". Bizonyára sok kárt szenvedett a könyvtár is, de az 1950-ig az apátsági épületben maradt. Hány került magánkézre nem tudni. 1950-ben egy teherautónyi könyvet Pannonhalmára irányítottak - idekerült a tanács -, oda azonban nem érkezett meg.

13 8