Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - ADATTÁR - Bqjzik Zsolt: Vasi kastélyok a sebesültek és foglyok szolgálatában 1914-ben

részüket tudta befogadni. Ezért sürgősen kérték, hogy az orosz tisztek fogvatartásához további épületeket bevonhassanak. Ezen okok miatt keresték meg a vasi alispánt, hogy tudakolja meg a körmendi, németújvári, városszalónaki, borostyánkői és lékai várkastélyokat igénybe vehetik-e ilyen célokra, s ha igen, milyen feltételekkel? Az őrzés megkönnyítése miatt úgy gondolták, hogy minél nagyobb számú fogoly tiszt kerüljön egy azon helyre. ,Jrányadó szempontok a következők voltak: 1. Két tiszt részére egy tűrhető szoba. 2. Agyaknak és egyéb felszereléseknek meg kellene lenniük. 3. Az építkezés módja (sánc, árok) az őrzést lehetőleg könnyítse. 4r. Az élelmezés lehetősége, akár vállalkozó veszi azt át, akár saját vállaltban történjék, fennforogjon. 5. Az őrség el legyen helyezhető. Hogy a foglyokat ne kelljen túlságos sok helyre szétosztani kívánatos volna, ha legalább ötvenet lehetne egyazon helyen elhelyezni."

3a Az alispán továbbította a kérést a járások főszolgabíróinak, akik szeptember folyamán beküldték a jelentéseiket. Németújváron a várkastélyt hadifoglyok elhelyezésre teljesen alkalmatlannak tartották és a főszolgabíró szerint a járásban ilyen célra alkalmas nagyobb épület nem volt. Szombathelyen a polgármester szerint az összes középületet iskolai és kórházi célokra foglalták le, ezért foglyok részére alkalmas épületet biztosítani nem tudtak. Sárvár a lőgyapotgyártás következtében katonailag fontos helynek minősült, s ott hadifoglyokat nem lehetett elhelyezni. A celldömölki és szentgotthárdi főszolgabírók járásaik területén hadifogoly tisztek részére alkalmas nagyobb helyiségeket, várakat nem találtak. A muraszombati járás főszolgabírója szerint Szapáry László muraszombati és mátyásdombi várkastélyát a Vöröskeresztnek ajánlotta fel, míg a felsőlendvai várkastélyt hadifoglyok tartására nem tartották alkalmasnak és a tulajdonosa át sem engedte volna. A vasvári járásban a főszolgabíró a rábahidvégi Bertha-féle kastélyt vélte alkalmasnak a fogoly tisztek részére, de azt már a sebesültek elhelyezésére adták át. A kőszegi járásban a katonai hatóság 30 fogoly számára a lékai várat ekkor már lefoglalta. Almássy Ede borostyánkői várkastélyát a hadifoglyoknak nem akarta átadni, mivel magának és családjának is ki kellett volna költöznie, s az épületben 4 lábadozó tiszt és 4 legény számára már a helyet felajánlották. A főerdész jelentése alapján körmendi várban szintén nem tudtak hadifoglyokat fogadni, mert a főépület a Batthyány család lakásául szolgált, a melléképületet pedig kórháznak alakították át. A körmendi főszolgabíró azt tudatta, hogy a járásban egyéb, hadifoglyok fogvatartására alkalmas épület nem volt. A felsőőri járásban dr. Szelecky Demeter

33 a városszalónaki vár tulajdonosa ekkor, mint tartalékos hadnagy ismeretlen helyen szolgált. A megbízottja azt jelentette, ha a tulajdonostól értesítést kap ez ügyben, akkor tájékoztatja majd a járási elöljárót. 70