Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - M. Kozár Mária: A Vas megyei múzeumok és a nemzeti kisebbségek, különös tekintettel a szlovénekre

M. KOZÁK MÁRIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ES A NEMZETI KISEBBSÉGEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZLOVÉNEKRE A Vas megyei múzeumok a kezdetektől fontosnak tartották a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális örökségének feltárását, megőrzésését és kutatását. Kárpáti Kelemen - a Savaria Múzeum első igazgatójaként - 1900-tól 1914-ig létrehozta és gyarapította a néprajzi gyűjteményt. 1912-ben például 87 tárgy került a múzeumba a történeti Vas megye nemzetiségiek által lakott településeiről. Kárpáti Kelemen külön nemzetiségi szobák berendezését is tervezte a Savaria Múzeumban, aminek megvalósulását a teremhiány és az 1. világháború akadályozta meg.

1 Pável Ágoston működésének tíz éve alatt megkétszerezte a Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyi anyagát. A történeti Vas megye 127 településén gyűjtött tárgyakat, adatokat és készített fényképeket. A 2. világháború során a tárgyak egy része, a fényképeknek pedig nagy része megsemmisült. A fennmaradt leltárkönyvekből és jelentésekből tudjuk, hogy az 194-9 és 1956 között beleltározott 3500 fénykép közül 650 készült Pável Ágoston muzeológusi működése idején. Közel kétszázat maga Pável Ágoston készített. A Néprajzi Osztály fotótára a szlovén Rábatótfaluból, a horvát Kisnardáról és a német Nemesmedvesről őriz fotót. Dömötör Sándor 1949-től 1956-ig volt a Néprajzi Osztály és egyben a Savaria Múzeum vezetője. Népdalokat is gyűjtött a szlovénektől a nyelvet ismerők segítségével. Bárdosi János 1958 és 1983 között vezette az osztályt. Nevéhez elsősorban a Vasi Múzeumfalu első ütemének felépítése fűződik, melyben felállított egy horvát és egy német házat is, egy szlovén házat pedig lebontott Felsőszölnökön. Ennek a háznak a felépítése nemcsak azért fontos a Vasi Múzeumfaluban, hogy szlovén ház is legyen benne, hanem azért is, mert a szlovének őrizték meg a 18. században a magyarokra és más nemzetiségekre is jellemző füstösházat a történeti Vas megyében, illetve a szubalpi régióban.

2 Bárdosi János munkájának folytatására két néprajzkutató, Gyurácz Ferenc és Horváth Sándor, valamint Nagy Endre faipari mérnök vállalkozott. Gyurácz Ferenc többek között elkészítette a Savaria Múzeum Néprajzi Adattárának szerzői, földrajzi és tematikai mutatóit. Utóbbiban külön csoportosította a nemzetiségekkel kapcsolatos adattári tételeket. 15