Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - ADATTÁR - Guttmann Miklós: Szláv elemek egy magyar falu - Nárai - nyelvében
A falu helynévanyagában is megfigyelhető bizonyos szláv, horvát, szlovén hatás. Ezt látszik bizonyítani az egyik falurész neve is. Nárai földrajzi neveinek gyűjtésekor figyeltem fel a Csárda névre, amely a falu keleti részét jelöli. A név hallatán valamilyen kocsmára, kurtakocsmára gondol az ember, azonban ilyen jellegű építményre nem emlékeztek adatközlőim, szüleiktől sem hallottak róla. Elmondták, hogy „Eleinte három házbu át. Mordán-ház, Benkő vagy Tót Istfán-ház, Visi-ház." Azt is hozzátették: Régen őrház állt itt, amiben határőr katonák voltak. 12 Ebben találhatjuk meg a falurész nevének magyarázatát, illetőleg etimológiáját is. Az őrház a szláv cardak (csárdák) lehet a falurész nevének magyarázata, vagyis a szót átvette a magyar lakosság és használta, mint annyi más szót, amelyeket a szláv nyelvekből átvettünk és a magyar nyelv arculatára formáltunk. A lexéma szóelvonással alkotott szó. 13 A külterületi földrajzi nevekben fordul elő a Mocsola. A név etimológiájára vonatkozóan részletes, alapos tanulmányt írt Pesti János. 1 * Az adatközlők szerint: ,Jtt őrösztö a kanász a disznókat, ha meleg vöt meg tuttak fürönnyi, mert vöt itt a gödrökbe víz, meg egy Men tó/éle mocsola." A név szláv közvetítéssel kerül a magyarba. Eredeti jelentése kenderáztató. 15 A szlovéniai Muravidék magyar településein és a hazai földrajzi nevekben is gyakran megtaláljuk. Különféle változatokban fordul elő így a Macsala alakban is, szlovén alakja a Mocvirje. A vizes, posványos, berkes, mélyen fekvő területet jelöl a magyarban és a szlovénban egyaránt. Szabó Géza kutatásai is ezt erősítik: „A mocsola a megye számos pontján megtalálható, vö. Mocsila (Narda), - A Mocsvár, 'mocsaras teiiilet, mocsár' több helységben előfordul: Mocsvár, Mocsvárí-patak (Perenye) vö. h. Mocsvara (Felsőcsatár). Felsőcsatáron, Nardán van Mocsváli helynév is, Mesteriben pedig Mocsálos. " 16 A magyar szláv kapcsolatok nemcsak az említett nevekben, de az esztendő nevezetes napjaihoz kapcsolódó megfigyelésekben és hiedelmekben is nyomon követhető. Február 14-én van Bálint napja. Napjainkban háttérbe szorul ez a szép név, s egyre inkább kiszorítja a nyugati szokások majmolásaként meghonosodó Valentin nap a hozzá kapcsolódó szokásokkal, amelyek alapvetően a szerelem bűvkörébe tartoznak. A magyar ember ezen a napon azt tartotta, hogy ekkor kezdenek házasodni a verebek, azaz lassan vége a télnek, jön a kikelet, megérkezik a tavasz. Ezt a napot a nyugat-dunántúli horvát községekben a madarak házasodásának napjaként tartják számon. így kétségtelen, hogy a magyar-horvát néprajz szoros kapcsolatát láthatjuk a szokásokban Náraiban is. „A hiedelem szlovén párhuzamokat mutat, azt mondták: Zdqj se pticki zenijo, fant si nqjde deklico. Azaz magyarul: Most van a madarak lakodalma, a fiú lányt talál magának. (Szobocsán Erzsébet, Kapca)" 17 45
