Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - ADATTÁR - Kosztolánczy Tibor: A szombathelyi levente lőtér története

ken, a falvakban - elkezdték az ideiglenes lőterek építését. Ezek viszont biz­tonsági berendezések hiányában balesetveszélyesek voltak, sok helyen meg­felelő területet sem sikerült elkülöníteni. E nehézségektől függetlenül a levente céllövészet rohamos fejlődésnek in­dult, 1925 tavaszán már megrendezték az első országos levente lóversenyt a Levente Serlegért, ősszel 225 levente egyesület vett részt a csapatbajnokságon. 1926-ban már három országos lövészversenyen mérték össze tudásukat a ver­senyzők: az I. Országos Levente Lövész Bajnoki Versenyen, a Levente Serleg Versenyen és a Szent István Országos Egyéni Leventeverseny keretében. Az országos versengésből a szombathelyi leventék sem maradtak ki, a felkészülést és a versenyek lebonyolítását azonban nagyon megnehezítette a saját levente lőtér hiánya. Természetesen Szombathelyen a katonaság rendel­kezett saját lőterekkel, ezek közül a lovassági laktanyában és a Császtóban lévőket alkalmakként leventék is igénybe vehették, de nem olyan gyakoriság­gal, mint ahogyan azt kiképzésük igényelte volna. Ezt látva Szombathely Vá­ros Tanácsa elhatározta, hogy a szombathelyi leventék számára lőteret létesít. A lőtér helyszínének kiválasztása előtt szakértői véleményt kértek az Állam­építészeti Hivatal szombathelyi kirendeltségétől, s ezt Huszár Kálmán mérnök, főelőadó - 1929-ben már a hivatal vezetője - készítette el az alábbiak szerint: „Vélemény a gyutacs lövölde céljára kiszemelt területek alkalmasságáról. Alulírott megtekintettem Szombathely r. t. város megbízottainak jelenlé­tében a gyutacs lövölde céljára szóbajött gyalogsági gyakorlóteret és a kisze­melt mindkét helyet, tehát a jégpince felől kivezető út akár jobb, akár bal ol­dali, ez útra haránt irányú sávjait, és azokat úgy műszaki, mint - természe­tesen a szükséges biztonsági berendezések feltételezésével - közbiztonsági te­kintetben is megfelelőnek találom. Véleményem azonban ezen terület igénybevételének lehetőségére nem ter­jed ki. Ily irányban a Honvéd Állomás parancsnokság útján a gyakorlóteret bérlő honv. hatósággal kell a tárgyalást felvenni. Szombathely, 1928. III. 12. Huszár főelőadó mérnök" 7 A szakvéleményben tehát a levente lőtér kialakítási helyéül az akkori gya­logsági gyakorlótér teriiletét jelölték meg. A mai olvasónak ez már nem nyújt eligazodást, hiszen 1945 után a terület jellege annyira megváltozott, hogy azonosításához korabeli dokumentumokat kell segítségül hívnunk. A térkép, amit itt bemutatok, az 1920-as évek állapotát tükrözi, 1:2880 méretarányú kataszteri térkép (1. kép). 8 A vonalkázott teriilet volt a gyalog­sági gyakorlótér, amely a Jégpince út végénél kezdődött, magánszántók és a Mayer téglagyár, valamint a homokbánya határolták. A sík, fúvel benőtt mező kitűnően megfelelt katonai célokra. Ma, a téglagyár helyén szabadidő köz­pontot találunk, a Jégpince úttól délre erdőt telepítettek, az északi részen alakították ki a kutyakiképző területét. Megjegyzem, hogy a Mélykúti útnál - az 1930-as években - építette fel a Szombathelyi Honvédtiszti Sportlövő Egylet (Hotis) galamblövő pályáját. 68

Next

/
Thumbnails
Contents