Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
4. szám - ADATTÁR - Varga Nóra: Mozaikok a sernevelés történetéből Szombathelyen, a 18-19. században
egyemeletes; a serneveléshez szükséges malátakészítő, -szárító, serfőző, -hűtő és érlelő-tároló pincéken kívül vendéglő és vendégszobák is helyet kaptak benne. (4. kép) A homlokzati rajznak megfelelő fő elemek az épületen ma is láthatók, de az épület jelenlegi állapota tükrözi az időközben történt átalakításokat. A Bőle András munkásságát bemutató Varjas Győző szerint az építkezés 1837-ben kezdődött, 76 Szombathely város jegyzőkönyvének tanúsága szerint a régi sörház lebontása tehető a 1828-as évek végére. 77 Erre utal az is, hogy Bőle püspök hagyatékában 1829-cel bezárólag maradtak meg a serfőzőmesterekkel kötött szerződések. Valószínt!, hogy az építkezés alatt valamelyik gazdasági épületben rendeztek be műhelyt. A serfőzés folyamatosságát bizonyító konkrét adatunk 1833-ból 78 és 1839-ből van. 79 Azt is tudjuk, hogy 1843-ra, a püspök halálának idejére már állt az épület. 80 Sajnos az építés folyamatát egyelőre nem sikerült dokumentálni, de bizonyos, hogy nagy anyagi terhet jelentett a vállalkozás. 184:0-ben a város közgyűlése a püspök felszólítására „az újonnan építésben levő serháznak folytatására" a városi téglaszínből 20.000 db faltéglát adott kölcsön. 81 Nem véletlenül írta a Bőle püspök haláláról hírt adó, és tevékenységét méltató Nemzeti Újság 1843-ban: „... a püspöki jószágokon számos jeles, és mind fiágra készült épületeket tőn, mellyek közül a Szombathelyen iszonyú költséggel készült serház csak azért is méltó említésre, mert némiképpen az vezette a gyengélkedő és tisztes öreg főpásztort ama szomorú állapotba, mellyben már szinte egy év óta sínlődőtt, és mert ez oka annak is, hogy 1838-ban tett végrendelete, mellyben több jótékony célra tett alapítványok olvashatók, a váratlan rá halmozódott adósságok miatt sikertelen maradt." 8 * Sőt, ezek az adósságok olyan síílyosak voltak, hogy a püspök halála után, 184:5-ben hitelezői csődpert kezdeményeztek a püspökség ellen. m Az alperes a kü'ályi kamara volt. 84 A püspök tömegét „terhelő... eredeti oklevelek" alapján Bőle adóssága 26.859 Ft-ot tett ki. 85 Varjas 20.661 Ft adósságot említett. 86 A per valójában az 1850-es évekig elhúzódott, a felperesek - legalábbis erkölcsi - „győzelmével" zárult. 87 Az épület sorsát nézve érdekes, hogy a sörház épületében fennállása óta szinte folyamatosan működött/működik vendéglátó egység. Nem mindenki örült a kísértésnek. Az építkezés után mintegy kilencven évvel az egyházmegye 150. születésnapjára íródott „Jubiláris emlékalbum" szerzője írta: „A légi püspöki vár helyén Bőle püspök, a nagy építő és gyakorlati ember, sörházat épített. Úgy látszik, hogy ez egyeseknél visszatetszést szült, mert egyik alkalommal a székesegyház búcsúja ünnepén az ünnepi szónoklat megtartására hivatott akkori kisunyomi 88 plébános így aposzrofálta a sörházat: Nagy utat tett meg a boldogságos Szűz Mária a sziklás hegyeken (amikor tudni illik Erzsébet rokonához sietett látogatásra) és nem ütötte lábát kőbe, de a szombathelyiek, ha templomba sietnek, belebotolnak, sőt halálosan meg is sebesülnek a kőben, mely nem más, mint a püspöki sörház." 89 46
