Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

4. szám - MŰHELY - Kiss Gábor: Bemutatkozik a Panniculus Régiségtani Egylet

Az elnök mellett az egylet tényleges napi ügyeit intézendő - úgy gondoltuk - két titkárra lesz szükség, hiszen így valaki mindig tud időt szakítani az egylet dolgaira. Erre a posztra, mint a megalakulás folyamatában két legaktívabbat, Sosztarits Ottót és engem kértek fel az alakiiló közgyűlésen jelenlevő barátaink. Az anyagi ügyek intézése is a lehető legpraktikusabb megoldást nyerte, hiszen pénztárosnak Ádám Dénest, a múzeum gazdasági igazgatóhelyettesét sikerült megnyernünk. Az egyleti alapszabály és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének letisztázása után a bejegyzési kérelemmel megküldtük azt a Vas Megyei Bíróságnak, amely 1991. július 4-én nyilvántartásba vette egyesületünket, a Panniculus Régiségtani Egyletet. AZ EGYLET MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE Terveink között elsődlegesen - természetesen az előteremthető anyagiak függvényében - több párhuzamos A/4 formátumú kiadványsorozat megjelentetése szerepelt, Panniculus néven. Az egyes sorozatokat azok betűjele és kivitele alapján szándékoztunk megkülönböztetni. Az „A." sorozatban az idegen nyelvű monográfiákat, színes, keménytáblás kötésben óhajtottuk napvilágra hozni. A „B." sorozat magyar nyelvű tanulmányköteteket, kevésbé igényes, puha, egy szín nyomásos fedélben sorakoztatna, amíg a „C." sorozat kötetlen fekete-fehér lapokból állana az új keletű és régebbi rövidhírek, leletközlések és hasonlók kiadására. Az A/4-es mérethez pedig a régészeti anyagközlésnél megszokott szabvány táblaméret miatt ragaszkodtunk. Természetesen nem zárkóztunk el semmilyen más formátumú egyéb, működési körünkbe tartozó könyv kiadásától, akár egyedül, akár más intézménnyel vagy egyesülettel közösen. Az élet úgy hozta, hogy ezekből a közös erőből megalkotott művekből született eddigi működésünk során szinte a legtöbb kiadvány. Nem hiába, az anyagiak előteremtése mindig nehéz feladat. Anyagi lehetőségeink igen véges volta miatt máig gyakori, hogy a közös vállalkozásba az egylet nem pénzzel, hanem tagjai munkájával, szakértelmével száll be, de ez éppen olyan fontos dolog, mint a pénz. Titkártársam gyakorta hangoztatott példabeszéde szerint: hiába van egyik félnek egy marmonkanna benzine, a másiknak meg egy üres tankú autója, aligha tudnak pusztán külön-külön adta lehetőségeikkel élve, felérni Budapestre. EDDIG MEGJELENT KIADVÁNYAINK Egyletünk másokkal közös kiadványozását már három sorozat is szemlélteti. Időrendi sorrendben ezek a következők: A Szombathely Megyei Jogú Várossal közösen újraindított Acta Savariensia, a Savaria Múzeummal közösen elindított Savaria Évkönyv régészeti alsorozata a Savaria Pars Archaeologica, végül a Vasvári Helytörténeti Múzeummal közös Hegyháti tanulmányok. Régi titkos vágyunk volt a Géfin Gyula által szerkesztett Acta Savariensia sorozat újraindítása, amelyben annak idején olyan alapvető fontosságú művek láttak napvilágot, mint az 1938-1941. évi romkert ásatások eredményein 7