Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Orbán Róbert: Nemes-Népi Zakál György: Eörséghnek Leírása

legtöbbször ö betűként értelmezi. Akkor is, ha ezeket a szavakat másképp ejtjük, s valószínűleg másképp ejtették Zakál idejében is. Pl. tölök (2. p.) külső (19. p.) főzik (19. p). Néhány esetben találkozunk az átírásban „hosszú ő"-vel is, - pl. Eldődünk (2. p.) - és talán a szövegszerkesztő betűtípusának nem megfelelő kiválasztása miatt az ő-vel is. Pl. ők (2. p.), levegő (46. p.) vőfér(64. p. ), tor (74 p.). Szóvá kell tenni néhány szó helytelen értelmezését is. A 40. oldalon a Bagú-süvegről olvashatunk az eredeti szövegben, amiből Bagú-föveg lesz az átiratban A 85. oldalon a Gántár mostani és az előző kiadásban is a nyomtatott szövegben Pántárként szerepel. A gántár szót ma is ismerik az Őrségben. Ugyanúgy, mint annak idején Zakál is leírta: „hordut tartu all-fa" (=ászokfa) értelemben. A könyv e kiadása kiegészült a Benczik Gyula által írt, Zakál György életpályáját bemutató fejezettel. Benczik a rövid fejezetben a magát az Őrség őrnagyának nevező szerző körüli félreértéseket tisztázza. Zakál senyeházi jobbágycsaládban született, a nemesi rangot és hozzá a Nemesnépi előnevet csak 1809-ben szerezte meg. Zakál nem az őrségiek által választott tisztségviselő volt, hanem a Batthyány uradalom erdőispánja. Életútjának egyik sajátossága éppen az, hogy életének egy szakaszában szembe került az őrségi népmozgalmakkal. Az Őrségi Nemzeti Parknak, mint szervezetnek egyik vállalt feladata a tájegység történeti értékeinek feltárása, bemutatása. Csak remélni lehet, hogy a jó kezdet, amelyet e könyv megjelentetése jelent, hamarosan folytatódik. A nemzeti parkhoz tartozó másik tájegységről, a Vendvidékről néhány évvel Zakál művének elkészülte után, Kossits József írt hosszabb tanulmányt. A Magyarországi Vendus Tótokról című, adatokban gazdag monográfia ma gyakorlatilag hozzáférhetetlen. ORBÁN RÓBERT 91