Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története

valóságos tündérkertnek nevezte a szobor környezetét. A nagy gonddal és ízléssel összeállított „tündérkert" Pavetits Manó körmendi tanár tervei alapján készült. A szobortól jobbra egy díszsátort emeltek, amelyben a körmendi dalárda kapott helyet. A szobor előtt állt a feldíszített szónoki emelvény. A szobortól balra pedig egy bordó plüssel bevont tribünt építettek - alul nemzetiszínű drapériákkal díszítették - a miniszter, a küldöttségek és a képviselők elhelyezésére. ** A SZOBOR Az egyre nagyobb számban jelenlévők fokozott kíváncsisággal várták a szobor várva várt leleplezésének pillanatát. Magát az ércalakot magas talapzatra állították - jelképesen kifejezve, hogy Kossuth Lajos életében is magasan kiemelkedett kortársai közül - így már messziről is jól látható volt. A már említett tudósító így írt róla: „... midőn rátekintünk, amint kezével ránk mutat intőjelet látunk ebben ..., int bennünket az az örökké élő beszédes szobor, hogy ne felejtsük el őt, a feledhetetlent, akinek pályája olyan volt, mint a sötétben a vakító fényű villámlás."** A Dunántúl első, egészalakos bronzszobra Horvay János egyik legsikerültebb Kossuth szobra volt. Ma is, ha jobban megfigyeljük láthatjuk, ahogyan jobb kezét szónoki gesztussal emeli maga elé - szinte várjuk, hogy megszólaljon -, míg bal kezével lábához eresztett kardja markolatát fogja. Az alkotást körüljárva, annak előrészén a következő írást olvashatjuk: KOSSUTH. A díszes talapzat hátsó részén található felirat emléket állít azoknak, akik kezdeményezői voltak a szobor létrehozásának, azaz „...A körmendi iparos ifjúság kezdeményezéséből emelte Körmend város és vidéke hazafias közönsége 1907."** AZ ÜNNEPÉLY PROGRAMJA Mint minden jelentős eseménynek, így ennek a leleplezési programnak is volt egy előre megírt, megtervezett forgatókönyve. A Vall-kor kezdődő ünnepséget a körmendi dalosegylet a Himnusz eléneklésével indította, majd Fülöp József református lelkész, a szoborbizottság elnökének megnyitója hangzott el. Beck Lajos országgyűlési képviselő ünnepi beszéde alatt leleplezték a szobrot. A dalárda alkalmi dalai után adta át a helyi közösségnek Kapy Béla evangélikus lelkész az alkotást, amelyet Barabics Ferenc városbíró vett át beszéde elmondása közben. Az aktus a Szózat eléneklésével zárult, amely után az egyes küldöttségek elhelyezték koszorúikat.

46 Érdemes az elhangzottakból citálni, amelyek ennyi év eltelte után is gondolkodásra késztetnek. Dr. Beck Lajos országgyűlési képviselőtől idézek: „... nézem a szobrát. És amint elnézem férfias arcát, magas, nyílt homlokát, mélytekintetű szemét, érzem, hogy ő és az, amit ő jelent nekünk: nem fog elmúlni közülünk... Minden egyes szobra zarándoklás helye. Ahol megtisztul szívünk, felemelkedik lelkünk. És ahol új erőt meiítünk a jövendő küzdelmekre. Ilyen zarándokhely legyen ezentúl a körmendi piac is ..."

47 Barabics Ferenc városbíró életének bizonyára emlékezetes és felejthetetlen eseménye volt, mikor a város nevében átvette a szobrot: „... Büszkeséggel tölt 28