Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
3. szám - KÖNYVESPOLC - Baráthné Molnár Mónika: Gál József: A Vas Megyei TIT története
KÖNYVESPOLC GÁL JÓZSEF: A VAS MEGYEI TIT TÖRTÉNETE (Szombathely, 2002. 227 p.) Egy-egy újonnan megjelenő könyv lapozgatása kapcsán, a művel való ismerkedés során a befogadóban számos kérdés megfogalmazódik. Jelen esetben, a TIT betűszó hallatán talán mindenkinek eszébe jut, hogy e rövidítés mit is takar, de talán kevesen vannak, akik azt is meg tudják mondani, hogy mikor és miért, milyen szándékkal hozták létre; kik azok, akik szívükön viselték, felkarolták ezen intézmény alapításának a gondolatát. Továbbá kérdésként merülhet fel, hogy egy nemzeti vagy netalán több, nemzetközi jellegű társulásról van-e szó; mi a kötődése szűkebb pátriánkhoz, van-e kiépített kapcsolatrendszere, együttmiíködik-e külföldi, illetve hazai közművelődési intézményekkel, kik lehetnek tagjai és így tovább. Vizi E- Szilveszter a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elvi alapjának a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot (1841) tartja, alapítóként Bugát Pál akadémikusról emlékezik, a szervezet kiemelt feladatának pedig a nemzeti kultóra értékeinek megteremtését, megőrzését, újrateremtését, megerősítését tekinti. Gál József „Magam mentsége" cím alatt hat évtizedes történetről ír, ugyanis Vas megyében a TIT története ekkora időszakra korlátozódik, bár az iskolán kívüli népművelési program keretében az 1920-as évektől már megyénkben is voltak ismeretterjesztési céllal megtartott előadások. A 19. századi előzményektől, a magyar ismeretterjesztés bölcsőjétől a Szombathelyen működő Szabad Liczeumon keresztül eljutunk a TIT 2. világháború utáni előzményeihez. Innentől kezdve már, sajnos, politikai indokok hatották át a szervezet működését, amelynek szolgálnia kellett a szocialista eszmék térhódítását az ideológiai-kulturális életben. Igazi áttörést az 1989es rendszerváltás hozott, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megszabadult a pártirányítás terhétől, és a kultúra, a tudományok népszerűsítése különvált a pártélettől. 1990-től a TIT-nek már nem kellett igazodnia aktuális párthatározatokhoz, alkalmazkodnia kellett viszont a jelen körülményeihez. Némi stagnálás után egyesületté alakult, s az új szervezetben a Vas Megyei TIT Egyesület új struktúrát, új hangsúlyokat talált. A szerző kiválóan láttatja a különbségeket, a legszembetűnőbb változásokat, azokat a munkaformákat, amelyek kiszorultak a TIT tevékenységi köréből és azokat, amelyek megőrizték fontosságukat vagy még inkább erősödtek. 86