Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Monogramos kapu a szombathelyi Óperint utcában

Rövid nyomozás után kiderült, hogy a Stampf asztalos család már a 20. század eleje óta lakta a házat. A leszármazottak is több információt szolgáltattak, melyek alapján hamarosan kétségtelenné vált Klausz Ferenc és Stampf József asztalosok személye. Klausz a századfordulón már a megye neves mesterei közé tartozott, hiszen a rohonci illetőségű asztalos az 1887. évi megyei iparkiállításon ezüstérmet kapott asztalára és székeire, melyekből Ambrózy Lajos báró is vásárolt.

5 A két asztalos nagyjából 1900 körül kerülhetett közel egymáshoz - Stampf talán Klausznál tanulhatott, amikor - a rokonság közlése szerint - Stampf feleségül vette Klausz húgát. Az iparlajstrom szerint a két mester 1905-ben közös műhelyt nyitott,

6 mely az 1908. évi címtár szerint az Óperint utca 6. szám alatt működött; a ház Stampf József, Mészáros György és neje tulajdonát képezete.

7 Közös munkáikról még kevés adattal rendelkezem, ezért ezek említése helyett a kapura összpontosítanék, mint biztos pontra. Ennek kivitelezése magas színvonalú szakmai tudást, a faragások biztos kezet árulnak el, ez a vastag festékréteg eltávolítása közben egyre nyilvánvalóbbá vált. A felhasznált fanemekről csak a kapu teljes letisztítása után lehetne nyilatkozni. Ennél a pontnál visszatérnék a kompozíció kérdésére. Nyilvánvaló, hogy a két mester kivételes, reprezentatív kaput szeretett volna a háznak, ahol közös műhelyük található volt. Feltehető, hogy a cél elérésének érdekében rendkívülit igyekeztek produkálni, ezért eltekintettek az „előre gyártott" típustervek alkalmazásától és „önálló kompozíció" kialakításához láttak. Mindebben a konzervatívabb, idősebb Klausz historizáló formakincse, s a jóval fiatalabb Stampf frissebb ismeretei ötvöződhettek, amivel nem állítom, hogy a szecessziós elemek egyértelműen tőle erednének. A mű összetett folyamat eredményeként, tudott és „kiollózott" részletekből alakulhatott ki. Idáig jutottam töprengésemben, amikor - Mayer Lászlónak köszönhetően előkerült néhány dokumentum a két mester közös tevékenységéhez kapcsolódó adatokkal. Egy 1912-ben készült tervrajz a Klausz és Stampf-cég ekkor még Óperint utca 12. szám alatt található házának homlokzat átalakításáról ad hírt. Az 1928-ban, a korábbi állapotokat a kirakati ablak és a bejárati ajtó befalazásával visszaállító kérvény az épületet már Óperint utca 11. számú házként nevezi meg, tehát az utca átszámozására már korábban sor került.

8 A levéltárban található továbbá az a tervrajz is, amely Wälder Alajos által Szántó Kálmán számára 1892-ben megtervezett Óperint utcai 12. számú épületet ábrázolja.

9 A finoman historizáló homlokzatú, öttengelyes házacska lehet azonos a későbbi „asztalos házzal". Az alaprajzon azt is feltüntették, hogy az egyik homlokzati szoba mészárszékként funkciónált. Az 1912-ben készült tervet Horváth János, ismert kőműves és ácsmester jegyzi, azonban alighanem a két asztalosmester a portálok és a kapu tervének alkotója. A rajzon az összes nyílászárót vörössel színezték, ami újdonságuk bizonyítéka. A kaput leszámítva, ezen nyílászárók sorsáról semmit nem tudunk. Az ábráról jól leolvasható, hogy stílusukat a szecesszió erősen befolyásolta. A kapun is megismétlődik a kirakatok alsó betétjének mintája, illetve a felső íves betétképzése. 66