Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Horváth Boldizsár két ifjúkori levele családtagjaihoz

A levél dátumában az 1842. év szerepel, ám a datálásnál Horváth Boldizsár tévedett, mivel január eleje lévén, még az előző esztendő évszámát írta. Megyeri - eredetei nevén: Stand - Károly (Tótmegyer (ma: Palárikovo, Szlovákia), 1799. január 8.-Pest, 1842. december 12.) 1817-től vándorszínész, 1833-tól a budai Várszínház, 1837-től a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház közismert és sikeres tagja, rendezője és színésze. Személyét és nevét Petőfi „A tintásüveg" című versében örökítette meg. Kárpáti Aurél: Megyeri Károly. Bp., 1956. 101 p.; MNL 12. köt. Bp., 2001. 871-872. p.; Talpassy Tibor: Megyeri Károly, a szenvedélyes komikus. In: Talpassy Tibor: A magyar színjátszás hőskora. Bp., 1983. 297-305. p. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy Megyeri születési idejét illetően több téves adat van forgalomban. így például a Pallas-lexikonban az 1797es, a Révai-lexikonban és a Magyar Életrajzi Lexikonban pedig 1798-as születési évszám szerepel. Különösen utóbbi szembetűnő, hiszen Kárpáti Aurél 1956-ban megjelent életrajzában az eredeti keresztelési anyakönyvi bejegyzés alapján egyértelműen tisztázta a kérdést. PNL 12. köt. Bp., 1896. 465. p.; Révai nagy lexikona. 12. köt. Bp., 1915. 553. p.; MÉL 2. köt. Bp., 1969. 183. p.; Kárpáti: i. m. 7. p. William Shakespeare „A velencei kalmár" című művét - amelyben Megyeri Shylock szerepét alakította - 1840. április 27-én mutatta be a Nemzeti Színház. Czinner Mihály Mályuszné Császár Edit - Osváth Béla - Székely György: A Nemzeti Színház. Bp., 1965. 161. p.; Hoffer Miklós et al.: A Nemzeti Színház 150 éve. Bp., 1987. 221.p.; Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története. Bp., 1937. 150. p. Sajnos nem tudjuk, hogy Horváth József mikor és hol látta Megyerit Shylock szerepében. Lehet, hogy Pesten, de az is elképzelhető, hogy más városban - talán éppen Szombathelyen -, ugyanis Megyeri 1840 májusa és 1841 februárja között személyes okok miatt átmenetileg otthagyta a Nemzeti Színházat, és vidéken - többek között Szombathelyen is - vendégszerepelt. Kárpáti: i. m. 27-28., 43-46., 89., 92-94. p. Érdekesség, hogy Horváth Boldizsár - aki ifjúkorában több költeményt is publikált különféle lapokban - is írt verset a színészről, mégpedig „Megyeryhez" címmel. Horváth Boldizsár összes költeményei. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. 15. p. Horváth Boldizsár költészetére lásd: Köbölkuti: i. m. A halotti anyakönyv szerint Megyeri Károly „ inláz "-ban, azaz tífuszban, a haláláról hírt adó Pesti Hírlap közlése szerint viszont mellvizkór következtében ..." hunyt el. Budapest Főváros Levéltára. Mikrofilmtár. Pest belvárosi r. k. plébánia halotti anyakönyvei.; Halálozás. = Pesti Hírlap, 1842. dec. 15. 875. p. Horváth Boldizsár itt nyilvánvalóan téves adatot közölt. Miután Megyeri Károly 1842. december 12-én halt meg, Horváth minden valószínűség szerint „Múlt hónap közepén''-t vagy „Múlt év utolsó hónapjának közepén "-t akart írni. requiem: katolikus gyászmise Megyeri Károly gyermekei javára a Nemzeti Színházban megtartott gyűjtésről van szó. István főherceg itthon van: azaz apjánál, József főhercegnél a budai várban tartózkodik. Habsburg István főherceg (Buda, 1817. szeptember l4.-Menton, 1867. február 19.), aki 1847. november 12. és 1848. szeptember 25. között Magyarország nádora volt. Apja Habsburg József főherceg (Firenze, 1776. március 9.-Buda, 1847. január 13.), aki 1796. november 12-től haláláig Magyarország nádora volt. MÉL 1. köt. 783., 822. p. 62