Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Ács László: Mesél a matricula. - Rábagyarmat anyakönyvei, 1750-1930 -

stb. Mások, ha nem is léptek be a leggyakoribb nevek sorába, azért elterjedtek: Vince, Gyula, Ignác, Etelka, Zsófia. Míg a 18. században mindössze 12 férfinév és 11 női név fordult elő, addig a 19. század közepétől már 45 férfinév és 20 női név található jól elkülöníthető két csoportban: nagyon gyakran vagy nagyon ritkán használt nevek, a neveknek kb. egyharmad tartozik az első csoportba. Hogy egy gyerek több keresztnevet kapjon, ezzel először 1901. október 1jén találkozunk. A néhány évvel előbb Gyarmatra került Kocsis Károly tanító nevezi el kislányát Ilona Margit Juliska névre (második a keresztanya, harmadik az édesanya neve). E divatot nem követte más, egyedül a szintén újonnan betelepült vendéglős, aki 1905. december 20-án Jenő János nevet adott a fiának. Mikor 1837-ben a magyar nyelvű bejegyzésekre áttértek, a női neveket Németh János (1817-1841) gyakran tájszólásban írta, de csak a női neveket: Jutka, Judi, Rozi, Kata, Orzse, Trézsi. Ugyanígy jegyezte be a keresztanyákat is. Ez 1837-től 1841-ig - a plébános haláláig tartott - az új plébános ezt a szokást megszüntette. 0 viszont az Erzsébetet következetesen Eörzsébetnek írta. Néhány vezetéknév fokozatos átalakulása is megfigyelhető. A Boldis név a 19. században formálódott át Bódis-sá; a Csrenko és a Vucsko név a 19. század végére Cselenkóvá és Bucskóvá. E fejezet befejezéseként vizsgáljunk meg még egy kérdést. Mennyire voltak tisztába saját életkoiiikkal az emberek? Petőfi a Helység kalapácsában arról beszélt, hogy Szélestenyerú Fejenagy negyvenedikszer érte meg a krumplikapálást, Kukorica Jancsi pedig nem érte meg még hússzor a telet. Tehát még az életkort, az idő múlását is valami mezőgazdasági munkához, természethez kapcsolódó eseményhez kötötték. Látszólag egyszerű lenne a születést a házasságkötéskor és a temetéskor jelzett életkorral összevetni. Ez azonban nem feltétlenül jelentené az életkor ismeretét, ugyanis a pap a helyben születetteknél visszakereshette az adatokat, ha azt nem is tudták. Van azonban egy olyan adatsor, amely egyértelműen választ ad a kérdésre. 1848. november 6-án kilenc gyarmati legényt besoroztak Szentgotthárdon a honvédseregbe. Itt be kellett mondaniuk a születési évüket. Kiderül ebből, hogy hatan egy-kettő, de van, aki három évet is tévedett. Nem nagyon volt ekkor még szükség az életkor pontos ismeretére! Hova is jegyezhették volna fel az adatokat, mikor írni-olvasni nagyon kevesen tudtak, családi Biblia is alig akadt a házaknál? Még a 19. század második felében is egy 1880-as sublót fedelének belső oldalára jegyezték fel a hét gyermek születési idejét, vagy egy menyasszonyláda fedelére a házasságkötés időpontját. HÁZASSÁG A házassági anyakönyvekbe a házasságkötés idejét, a házasulandók nevét és a két tanút jegyezték be eleinte, 1776-tól a házasulandók életkorát, majd később a szülők nevét és társadalmi állapotát is. A legkedveltebb hónapok a május, február és január. A farsang azért volt kedvelt, mert télen ráértek az emberek, s a vigasság is beleillett az egyházi év 39