Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Ács László: Mesél a matricula. - Rábagyarmat anyakönyvei, 1750-1930 -

változtak még a jobbágyfelszabadítás után sem, a családtervezés szóba sem jöhetett, így valami természetes okra kellene gondolni. A 18. század 70-es éveitől jelölik az illegitim (törvénytelen) születésű gyerekeket. Már előtte is ki lehet ezeket szűrni, mert az apa neve hiányzik - ezt még akkor sem írták be, ha az apa egyértelműen ismert volt - de a 18. század 50 évében alig néhány eset fordult elő (1500 születésből mindössze 7). A 19. század első felében ez a szám eléri az 5%-ot, a század második felében pedig 5-10% között ingadozott. Kik ezek a „megesett" nők, ahogy ezt a népnyelv kifejezte? Eleinte kifejezetten cselédlányok, szolgálók, akik kiszolgáltatott helyzetben voltak. A felelősség is az övék volt, hiszen az apát nem lehetett megkeresni. Később mind gyakrabban akadt közöttük özvegyasszony is, meg olyan lányok, akik a legalsó rétegbe tartoztak, mint a kanász, a cigánykovács lánya. E vonatkozásban ilyen megjegyzések találhatók: „Féijétől külön élt, szolgált." (1880. március 27.); „Sárközi Erzsébet Németújvárról esernyőcsináló hajadon." (1891. december 30.); „Tóth Agnes gyarmati urahagyott asszony." (1892. április 15.); „Férje 1914-ben mozgósításkor bevonult katonának, azóta nem volt itthon." (1919. szeptember 12.) Az ilyen születésű gyerekek között nagyon sok a rögtön vagy éven belül elhunytak száma, ami az elhanyagolt, egészségtelen körülmények alapján érthető is. Aki viszont később férjhez ment, annak gyermekét többnyire törvényesítették. Jány Sándor vendéglős évekig „vadházasságban" élt gazdasszonyával. Két gyermekük is született. 1886. szeptember 2-án végül az evangélikus templomban házasságot kötöttek, a gyerekek azonban - akár a házasságkötés előtt, akár utána születtek - mind katolikusok lettek, mert az egész falu katolikus volt, abból kilógni nem lehetett. 1833 nyarán a falu határában cigányok sátoroztak. Két keresztelésre is sor került ilyen megjegyzéssel: „Született a gyarmati erdőn, polgári sorsa: cigány." (1833. június 21., 25.) Ez a későbbi években is előfordult. 1882. december 1én egy György nevű gyermek születéséhez az alábbiakat írták: „Vajda Rozi oláh cigánynő, helynélküli. Született a gyarmati erdő melletti sátorban. Keresztszülők Hoiváth György, Czene Éva cigány." A baba egy hónap múlva, 1884. január l-jén, Magyarlakon meghalt. Különlegesnek mondható a következő eset is: 1899. november 13-án, Puskás József és Kardos Anna József nevű fia „szükség esetén a körmendi vásár alkalmából ott születvén, a köirnendi bába által megkeresztelve." A kisgyermek aznap meg is halt, haza is hozták, és még aznap el is temették. Ha születéskor a baba gyenge volt, tartani kellett attól, hogy meghal, a bába megkeresztelte. Többször találni ilyen bejegyzéseket: „Végső szükségben Bedő Anna bába keresztelte." (1849. április 5.); „Keresztelte Huszár Katalin asszony" (1872. február 16.); ,JRozália. Törvénytelen. Pár órát élt. Szükségben bába keresztelte. Ikertestvére halva született, nem keresztelték." (1877. augusztus 19.) Ha a baba életben maradt, a pap a keresztelési szertartást pótolta. 37