Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története

venni, mint pl.: van-e elég hely az ünnepség megtartására, érvényesülhet-e a szobor, egyéb építményekkel összhangban áll-e, környezete parkosítható-e, könnyen megközelíthető-e, sok-sok kérdés, melyre választ kellett adni. Összegezve: ennél jobb és alkalmasabb helyet nem tudtak volna kijelölni és választani 1906 novemberében. A SZOBOR ALKOTÓJÁNAK KIVÁLASZTÁSA Ezalatt a szoborbizottság megbízásából öttagú bizottság járt Pesten, Fülöp József vezetésével, ahol Horvay János és Radnai Béla szobrászművészekkel tárgyaltak. Mindketten hajlandóak voltak egy-egy mintát díjtalanul elkészíteni. Mivel két pályázó közül kellett választani, a bizottság úgy döntött, hogy a felajánlott mintákat egy fővárosi szakértőkkel kiegészült bizottság fogja felülvizsgálni, s ennek döntése alapján intézkednek a továbbiakban. Amúgy a bizottság tagjai elégedettek lehettek, hiszen mindkét művész ajánlata anyagi tekintetben kedvezőnek számított.

16 Említést érdemelnek a bizottság tagjai, akik a következő személyekből álltak: Zala György szobrász, dr. Beck Lajos, dr. Rózsa Miklós, Fülöp József a szoborbizottság elnöke, Rábay Zsigmond és Bavoyar István.

17 A bizottság egyhangú határozattal Horvay János budapesti szobrászművészt bízta meg a mű kivitelezésével. Horvay életnagyságú ércalakban kívánta megörökíteni Kossuth Lajost, amely elsőrangú ízléssel megalkotott magyaros stílusú talapzaton nyugszik.

18 A talapzat elkészítésére szombathelyi művészt kértek fel, Tóth István (1861-1934) személyében, aki maga is több Kossuth-szoborpályázaton vett részt, s később készített is Kossuth-szobrokat.

19 Mekkora összeg volt ebben az időben 7.500 korona? Összehasonlításul egy éves konvenciós cseléd fizetése, évi jövedelme 350-400 korona volt, átlag havi 30 koronával számolva. Az idénymunkások havi munkabére 18-24 korona volt. Ezért 25 kg cukrot, vagy 15-20 kg zsírt, vagy 60 kg lisztet vásárolhatott.

20 A PÉNZ ELŐTEREMTÉSE A SZOBORALAPRA A szoborbizottság elsődleges feladatának számított a hiányzó pénzösszeg előteremtése, amelyre különböző lehetőségeket dolgoztak ki. Többek között tombolával egybekötött mulatságot hirdettek meg, 1907. február 10-re. A helybeli összes egyesületet, valamint a megyebeli takarékpénztárakat levélben keresték meg, s kérték meg, hogy adakozzanak a nemes célra. Időközben Horvay Jánosnak a szobor elkészítéséért már egy részösszeget elküldtek.

21 A Kossuth-szoborbizottság úgy határozott, hogy a nagy minta átvételére felutazó küldöttség egyben kérje fel Kossuth Ferencet a szobor leleplezésen való részvételre. Ö ekkor a második Wekerle-kormány (1906. április 8. - 1910. január 17.) kereskedelemügyi minisztere volt.

28 Már akkor is nagy szerepe volt a sajtónak, amelyet a szoborbizottság „szócsőként" használt fel arra, hogy a nagyközönség minél többet tudjon meg a Kossuth-szoborról, s minden társadalmi réteg - a maga vagyoni helyzetének megfelelően - adományaival támogassa a jó ügyet „... Hiszen a Vármegye nem mondható ilyen emlékekben m