Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - Katona Attila: „Mulandó az csupán, ami földi." - Száz év múltán a Vas megyei Kossuth centenáriumról -

társadalom hamis szembeállítása. Ez a téveszme a rendszerváltás éveiben uralta a magyar történetírást.)

113 Erre a mozzanatra, halványan utalt Gyarmati György is, amikor - konkrét szövegelemzések nélkül - értelmezte a századforduló márciusi ünnepségeinek újdonságát.

11

* Az államnak nagy szüksége volt az „önerősítésére". Az állampolgárok még csak formálódó szociális, nemzeti, vallási mozgalmaikkal megkérdőjelezték a politikai állam és társadalmi rend legitimitását, azzal fenyegetőztek, hogy nem illeszkednek be, és más - osztály, nemzetiségi - identitást helyeznek az állampolgári fölé. Ezért a „státus" közvetett módon, a törvényhatóságokon és általa kezdeményezett civil szervezeten keresztül kapcsolta össze, sőt finoman éltette (és közben ellenőrizte), a hagyománynak ezt az új 48-as elemét. Amit egyébként a fennálló rend ellen is lehetett volna fordítani. Ha a magyar állam teljesen az „ügy" mellé áll, a birodalomban több kárt okoz magának, mint az így nyerhető haszon. Ezért lehetett egyszerre éltetni Kossuthot és a királyt! (Ha akarom még közös eleme is akad, a modern állam megteremtője, illetve fenntartója, védője. A zsidóság magatartását is ez a kettősség jellemezte: Kossuth tisztelete és az alattvalói tudat deklarálása.) A modern nemzetállam és nemzeti társadalom megteremtésére és az elégedetlenkedők féken tartására a hatalmi eszköz persze továbbra is a jog maradt. (Széli Kálmán kedvenc jelszava: „Jog, törvény, igazság".) Az összetartó erőt a királyi család tisztelete mellett, a takaréklángon működő nacionalizmus és az új hagyományok kreálása jelentette. A napot, úgy tűnik helyben is csak fegyverszünetnek szánták a hétköznapi bozótharcosok: „Ünnepeljünk mi polgárok is teljes egyértelműleg, tekintsünk el legalább ezen a napon vallás és társadalmi különbségektől, hiszen Kossuth Lajos akarata volt az, hogy egy egységes magyar nemzet létezzék, hulljanak le köztünk a politikai pártállás, városi és egyéb közügyekben fennálló véleménykülönbség által emelt válaszfalak."

115 S a lefolyt folyamatokat figyelve jogosan vetődött fel a kétely: „S van-e a mi társadalmunknak egységes célja? S ha van, vájjon mi lehet az? Hiába keressük, hiába kutatjuk, nem találunk rá sehol."

116 Mulandó lett a centenáriumi ünnep, de a honfi-érdem, az eszme és Kossuth Lajos neve (talán) még nem. JEGYZETEK Éhen Gyula: Emlékezet... = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm), 1902. szept. 20. 2. p. A tanulmány Répcelakon, 2002. november 16-án a Vas megyei Pátria Napon elhangzott előadás írott változata. Kossuth ünnep Szombathelyen. = Vvm. 1902. szept. 7. 2. p. Szabó Miklós: Politikai évfordulók a Horthy-rendszerben. In: A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. Lackó Miklós. Bp., 1984. 479. p. Eric Hobsbawn: Tömeges hagyomány-termelés. Európa 1870-1914. In: Hagyomány és hagyományalkotás. Szerk. Hofer Tamás és Niedermüller Péter. Bp., 1987. 127-129. p. 19