Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - Katona Attila: „Mulandó az csupán, ami földi." - Száz év múltán a Vas megyei Kossuth centenáriumról -

elleni küzdelem.

23 1902 augusztusában már a szombathelyi képviselő testület egyhangúlag jóváhagyta a helyi centenáriumi programot, egyben döntöttek a budapesti képviseletről, részvételről is.

23 Másutt a centenáriumi ünnepségeket egyetemisták kezdeményezték, Sárvárott Schabek Sándor jog és Bass Rezső állatorvostan hallgató. Kezdeményezésük termékeny talajra hullt, dr. Svastics Zoltán királyi körjegyző vezetésével hamar aktivizálódott egy 40 tagú előkészítő bizottság.

2

* Körmenden is augusztustól - a helyi hatóságok lelkes támogatásával - „folytatódtak" a szervező munkák.

25 Egyedül Kőszegen látszott úgy, hogy nem akad gazdája a programnak. ,JSlálunk nem mozdul senki, - írta a magát megnevezni nem kívánó publicista - s még híre hamva sincsen, hogy akcióba lépett volna városunknak hazafias polgársága, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nagy nemzeti ünnephez. "

26 A megye nyugati vidékén a hiencek (németek) által lakott településeken, hol állami alkalmazottak, hol felekezeti tanítók, esetleg tűzoltók érezték „kötelességüknek" a jeles nap megrendezését. A szellemi előkészítéshez leghatásosabban a sajtó járult hozzá. Részint úgy, hogy folyamatosan tudósított az országos helyzetről, a várható nagy rendezvényekről, többek között a ceglédi és a szegedi Kossuth-szobor leleplezéséről.

27 A centenáriumi ünnepségek fő színhelye - amelynek finanszírozója sokáig nem akadt - természetesen újból a főváros lett.

28 Az évforduló napján kívánták a Kerepesi temetőben elhelyezni a Kossuth mauzóleum alapkövét. (Több mint megható, hogy erre a születési centenáriumon gondoltak.) A nagy ünnepre természetesen a törvényhatóságok képviselőit is meghívták. A vasiak küldöttségét - Maróthy Lászlót, Miskolczy Imrét és dr. Radó Gyulát törvényhatósági bizottsági tagokat - Herbst Géza főjegyző vezette.

29 Erre az alkalomra még Kossuth Lajos fia, Tivadar is hazaérkezett Milánóból.

30 Az újságolvasók körében roppant népszerű volt Kossuth Lajos folklorizált alakja. A formálódó városi tömegkultúra - a népi és a polgári kultúra sajátos egyvelege - szinte ontotta az évfordulóra az olcsó, giccses, de könnyen érthető írásokat, könyveket, albumokat.

31 A tömegigény silány áruvá formálta a kiadványokat. A nemzeti érzés fokozását szolgálta a médiumokban közölt magyarellenes zágrábi zavargások és az államhűséget megvető szász ünnepségek (a Sedan Feier) híre. „A mi kedves szászaik együtt éreznek a nagy németekkel, bár magyar kenyéren híznak. ... A mi nemzeti ünnepeink közül még a szentistván ünnepségünkből se kell nekik."

32 Az utóbbi hírnek különösen erős áthallása volt, hisz a megyei vezetés is árgus szemekkel figyelte a nagynémet propagandisták megújuló rohamát a törvényhatóság nyugati települései ellen.

33 Az évforduló újból az államhiíség próbája lett, rossz szemmel nézték volna, ha az itteniek (a hiencek) követik a dél-erdélyiek példáját. (Természetesen e vidéken a passzivitás, vagy a közöny is világos üzenettel bírt.) Ezért a szombathelyi - és a kőszegi - ünnepséget példaértékűnek szánták: mágnesnek és világítótoronynak. jr

Az ország ünnepéből kiveszi a részét a mi városunk is. A nyugati határszél eme őrállása mely talán a legjobban, a legnagyobb kitar9