Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Horváth Sándor: Narda

Iskola, könyv, kultúra cím önmagáért beszél. Az iskola történetét, a tanítás nyelvét, a tanítók szolgálatát számos adattal illusztrálja. Az egyre csökkenő gyermeklétszám, valamint a körzetesítés következtében előbb a felső tagozat, majd az alsó négy osztály tanulói is a felsőcsatári iskola növendékei lettek. Énekkar - „dalkör" - alakult 1927-ben a nagynardai férfiakból, színjátszó csoportok szerveződtek, majd megszűntek, újraalakultak. Szép sikert elért tánccsoportról is közöl adatokat a szerző. A nevek - tulajdon- és ragadványnevek - alapján teszi vizsgálat tárgyává a falu lakosságát. Eredetét, származását, foglalkozását. A házak ragadványneve - minden háznak van ilyen neve - a tulajdonos vezeték, vagy keresztnevére emlékeztetnek, de lehet, hogy a család valamelyik tagjának tulajdonságáról nevezték el. Anyakönyvi bejegyzések segítségével vizsgálja a lakosság foglalkozását. A lélekszám alakulásánál, változásánál az Amerikába történő kivándorlás a 20. század elején és 1956-ban a 2. világháború után is sokan távoztak el távoli országokba, földrészekre. A fejezetben ismét visszatér dűlőnevekre, és a falu település szerkezetére. Gazdag néprajzi ismeretek birtokába jut az olvasó a ,yPokála, ricset meg a káposzta című rész elolvasása után. A bevezetőben leírt kocsmai jelenet illetve arról szóló úriszéki tárgyalás nem sokat árul el a falu mindennapjaiból. Annál többet tudunk meg Narda anyagi kultúrájáról, a ház építésének módjáról, annak berendezéséről. Ételek receptjét is közli. Leírja a faluban viselt ruhák anyagát, a divat változásával járó viseleteket. Mindennek horvát nevét is megadja. A jeles napokról, ünnepekről A halotti korona, boszorkánypraktika-r6\. Az emberi élet minden jelentős eseményéről tájékoztatja az olvasót, a lakodalomtól a temetésig. Mellékeli a lakodalmi szokásdal kottáját és horvátnyelvű szövegét is. A néphit különböző rétegeiről is ad ízelítőt - a boszorkányok rontásáról, annak módjáról - karácsonyi, Luca-Borbála napi szokásokról is megemlékezik. Archaikus népi imádság szövegét ismerteti, amelyet halottvirrasztáskor mondtak el. A faluban, falu határában található szakrális emlékekről: keresztekről, szobrokról is itt ír. A legújabb emlék a megbékélés keresztje, amely a határban húzódó Vasfüggönyre emlékeztet, másrészt a sok viszály, gyűlölködés helyett a megbékélés szükségességét hirdeti. Horváth Sándor könyve bizonyítja, hogy Narda történetét olyan szerző írta meg, aki nemcsak azokat a forrásokat ismeri, amelyek alapján egy tudományos igénnyel falumonográfia elkészülhet, de ismeri a falu életét is, ismeri és szereti, és ezt a könyv bizonyítja. Néhány kisebb észrevétel. A „Száz magyar falu könyvesháza" millenniumi sorozat egységes szerkesztési elvek szerint készült, ez meghatározta az egyes kötetek terjedelmét is. Nyilván ezért találkozik az olvasó egy-egy témával több fejezetben is. Erre vezethető vissza az is, hogy tematikus fejezetek váltakoznak időrendiekkel, de ebben sem található következetesség. Az egyes időrendben készült fejezetek sem egységesek. Előfordul, hogy a község történetéhez nem kapcsolódó eseményeket mond el Pokála, ricset meg a káposztások fejezetben: a habánok. Másutt meg várja az olvasó, hogy mond valamit 89